Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 50. Jubileumi online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika

Cluj, 1935, Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt., Cluj), 32 p.
Szerző által dedikált példány. Erdélyi Tudományos Füzetek. No.: 78. sz. Szerkeszti: Dr. György Lajos.
A falumunka és az erdélyi falumunka-mozgalom. Írta: Venczel József.
A címlapon a szerző, Venczel József tollal beírt névre szóló dedikációja olvasható: "Zs.-nak nagy szeretettel. K.vár, 935. XI. 23. V. Jóska".
Számozott lábjegyzetekkel kiegészített tanulmány. Nyomtatta a Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. Kolozsváron.
Kiadói tűzött papírkötésben lévő példány feliratos, a kiadó emblémájával ellátott, enyhén foltos címfedéllel, feliratozatlan könyvgerinccel, a kissé sérült hátlapon az "Erdélyi Tudományos Füzetek" c. sorozatban megjelent füzetek listájával, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Venczel József (Csíkszereda, 1913. november 4. – Kolozsvár, 1972. március 16.) erdélyi magyar társadalomkutató, egyetemi tanár, közíró. Meghatározó személyisége volt a két világháború közti erdélyi magyar szociológiának. Az erdélyi földkérdéssel, demográfiával, a szociológia módszertanával foglalkozott. 1930 őszén megnyerte az Erdélyi Helikon irodalmi nagydíját. A kolozsvári Lyceum könyvtárosa volt, majd a kolozsvári I. Ferdinánd Tudományegyetem jogi karán folytatta tanulmányait. 1936-1939 között megszerezte a jogi doktorátust. Az 1933-1940 között a György Lajos és Márton Áron által alapított "Erdélyi Iskola" c. folyóirat szerkesztője, rovatvezetője volt. Az 1935-ben alapított "Hitel" egyik alapítója és szerkesztője, a folyóirat megszűnése után 1936-ban Venczel ugyanezzel a címmel indított új folyóiratot, amelyben 1944-ig sorra jelentek meg az erdélyi magyarság önismeretét szolgáló írásai. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE) statisztikai ügyosztályának vezetőjeként, a Teleki Pál Intézet keretében működő Erdélyi Tudományos Intézet (ETI) tanáraként, majd igazgatójaként is tevékenykedett. Egyetemi tanárként a Dés melletti Bálványosváralján létrehozott falukutató táborban tartott előadásokat. Cikkei, tanulmányai a "Jóbarát", "Erdélyi Fiatalok", "Erdélyi Tudósító", "Erdélyi Iskola", "Erdélyi Múzeum", "Erdélyi Gazda", "Hitel" c. folyóiratokban, időszaki kiadványokban jelentek meg. Szülőföldjéről írott tanulmánya, a "Csíkszék természeti és társadalmi leírása" Részt vett a Bolyai Tudományegyetem megszervezésében, az egyetem jogi és közgazdasági karának statisztikai és szociológiai professzoraként dolgozott. 1948–1950 között az Erdélyi Múzeum-Egyesület főlevéltárosaként, tudományos kutatójaként munkálkodott. Utolsó nagy munkája a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztési módszerének kidolgozása volt.