Budapest Poster Gallery

Fair Partner ✔
Plakátritkaságok 1.

Grafikus: Helényi Tibor
Év: 1978
Méret: cca. 34 x 24 cm
4 oldal. Aláírt példány.
A Perspektíva-csoport 1978. március 3–28. között a pécsi Színház téri Galériában látható Perspektíva c. kiállításán Helényi többek között a Barbár geometria c. tollrajzsorozatával szerepelt. Az alkotásokon középkori páncélos figurák küzdelme volt látható, miközben mindegyik egy-egy geometriai tételt is illusztrált (pl. A csata háromszögének súlypontja). Művei rendkívül nagy érdeklődést váltottak ki, az Élet és Irodalom március 25-i számának művészeti mellékletei Helényi alkotásiból kerültek ki, a teljes sorozatot pedig 1978. augusztus 29. és szeptember 17. közt a Magyar Nemzeti Galéria „Műhely” sorozatának keretein belül önálló kiállításon is bemutatták (Barbár geometria címmel).
A kiállításon – melyre a művész az eredeti tollrajzokat egyaránt elkészítette olajfestményként és cinkmaratásként – 10 mű szerepelt, közülük hatot mindkét technikával kiállította, a maradék négyet pedig csak cinkmaratással. A különálló kompozíciókból szerkesztette össze Végtelen képregényét, mely cinkmaratásként a kiállításon is szerepelt, de színes síknyomással előállítva „katalógusaként” is funkcionált, végtelenített formában pedig a kiállítótérben elhelyezett hasáb alakú installációs elemen is körbefutott.
Az egyes alkotásokat Helényi a képregény-műfaj konvencionális elemei révén szerkesztette egybe: a geometrikus alakzatok határozták meg a rendhagyó „képkockák” formáját, nyilak jelölték az „olvasási irányt” és kitalált jelekből alkotott feliratok („holdbéli írás”) töltötték ki a „szövegbuborékokat”. Szorosabb értelemben véve azonban a mű nem képregény, mert nincs összefüggő cselekménye, és a kísérőszöveg sem biztosítja (mert érthetetlen) a képek koherenciáját, amelyek sorozata egyébként is ciklikusan önmagába tér vissza, tehát a Végtelen képregény inkább a műfaj lényeges kérdéseiről elgondolkodtató, konceptuális jellegű alkotás.
Helényi művészete a rövid ideig látható kamarakiállítás ellenére ismét viszonylag nagy visszhangot keltett, a Végtelen képregényt októberben a Mozgó Világ, decemberben pedig az Élet és Irodalom is leközölte, de néhány folyóiratban a különálló kompozíciók is megjelentek. A kiállítása 1979-ben két kölni galériában is megvalósult (Galerie K am Rudolfplatz, Galerie Hoffmann). (forrás: Tokai Gábor: Az „art comics” kezdetei Magyarországon - artmagazin.hu)