Virag Judit Gallery and Auction House

(2) Tavaszi képaukció

Olaj, vászon, 63,5x82 ccm
Jelezve balra fent és jobbra fent: Vaszary J.

Kiállítva:
-Magyar Táj és Életkép kiállítás Műcsarnok, 1927, jan. febr. 747. kat. szám
-II. Esposizione internazionale di belle arti della citta di Fiume, Fiume, 1927 230. kat. szám Ezen a kiállításon Vaszary János képeit Medaglia commemorativa-val tüntették ki.
-Esposizione Internazioale d\'Arte della citta di Venezia 1928
-Genova-i magyar kiállítás 1929, Aranyérem
-Vaszary János gyűjteményes kiállítása Ernst Múzeum, 1930.31. kat. számon

Reprodukálva:
-Magyar Művészet, 1930.126.

Proveniencia:
-egykor Fruchter Lajos gyűjteményében

"A gyűjtemény harmadik Vaszary-képe: a Balatoni táj, néhány évvel későbbi korszakalkotása, amelyben nemcsak az ábrázolás intenzitása, de a jelenségek tömör és koncentrált fogalmazása folyékonyabb, könnyedebb és némileg dekoratívabb és impresszionisztikusabb hajlandóságú stílusnak engedett helyet." (Péter András: Fruchter Lajos gyűjteménye 1931)
Fruchter Lajos, aki a két világháború közötti időszaknak egyik legkiválóbb gyűjtője volt, 1929-től kezdve, Oltványi Artinger Imrénél tett látogatása után, gyűjteményébe tudatosan, elsősorban a Gresham-asztaltársaság (Bernáth, Szőnyi, Egry stb.) alkotóinak munkáit vásárolta. Kollek- ciójának karaktere már 1932-33-ra kialakult. Éppen ezért fontos, hogy Fruchter Vaszary János Balatoni táj című festményét a művész 1930-as Ernst múzeumbeli kiállításán vásárolta meg, tehát már a tudatos gyűjtés időszakában.
Ezen a kiállításán Vaszary többségében az új, "fehér-alapú" korszakában (Haulisch) készült műveit mutatta be (Városi világítás 1930, Morfinista 1930, ) melyek egyúttal összegzései is az elmúlt öt év művészi eredményeinek. A festő 1928-ban így nyilatkozott művészetéről: "A nap lángol és a tenger ontja a hűs szelet. Itt ülök és festek, megettem és körülöttem az elmaradhatatlan érdeklődők, akik ha megszólalnak, mindig csak ezt hajtogatják: Bell "colori." Ennek a korszaknak szintén egy korai, de már jellegzetes műve, az Ernst Múzeumban is szereplő Bazárok Viareggio-ban már Fruchter Lajos tulajdonában volt. A gyűjtőt különböző szempontok inspirálhatták a Balatoni táj című kép megvételére, mely stílusjegyeit tekintve inkább kapcsolódik Vaszary korábbi ún. fekete-alapú korszakához. Egyrészről teljessé akarta tenni az ekkor már létező Vaszary kollekcióját (Cirkusz 1922 körül, Jegenyék a Balaton mellett 1923), másrészről a Balatoni táj stílusában, témájában sokkal inkább illeszkedett a Gresham-kör hangulati, intim, a fényben feloldódó posztimpresszionista tájfestészetéhez, mint Vaszary harmincas években kiteljesedő fehér alapú, tiszta színeket használó, szintetizáló, konkrét piktúrájához.
Az 1925-ös franciaországi út jelentősen befolyásolta Vaszary János festészetét. Palettája kivilágosodott, a vastagon felrakott festékréteg helyett, ebben segítségére volt az akvarell technika, áttetsző lazúros felületeket alkotott. A KUT második kiállításán 1925-ben bemutatott balatoni képek (köztük a Siófoki kikötő, 1925) már erről az egyszerűsödésről tanúskodnak. ABalatoni táj című képe is ezt a folyamatot követi. Így a színredukció tekintetében, ellentétben a korábbi képek szín-tobzódásával, a festmény a szürkék és a vörösök ellentétére épít. A horizont feletti felhős ég, mely több, mint a kép felét elfoglalja, pedig a későbbi fehér alap előkészítéseként is felfogható. Az előtérben elhelyezkedő kisebb csoportosulások előkelő tagjai, akik feltehetően egy borús késő nyári napon sétálgatnak a ]Balaton partján, a zsánerkép XVIII. században kialakult "féte galante" típusát jelenítik meg. A természetben kosztümszerű öltözetben látható társaság a rokokóban kialakult életképek parafrázi-saként értelmezhető. A Cirkusz, a Színpadi jelenet a balatoni képek mellett, kedvelt témája volt Vaszarynak a húszas évek első felében. Mintha a cirkuszi képekről ismert figurák elevenedtek volna meg a ]Balaton partján sétáló alakokban.
A kép értelmezésének a kulcsát a hagyományos műfaji kategóriák határainak egybejátszása adja; a klasszikus impresszionista tájkép, illetve a gáláns életkép egy festményen, és egy időben történő szerepeltetése. Lttől a kép kissé bizarr, meglepő, ugyanakkor titokzatos és varázslatos jelleget ölt, az értelmezés sokféleségének nyújt teret.
Vaszary János festményének szereplői melankólikusak, elvágyódóak, merengve nézik az előttük kitárulkozó víz alkonyi hullámait.

K. A.