Kieselbach Galéria

49. tavaszi aukció

63x78 cm
Olaj, vászon
Jelezve balra lent: Vaszary J

PROVENIENCIA
Egykor gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök gyűjteményében.

KIÁLLÍTVA
Az Ernst Múzeum aukciói XXVII. Budapest, 1924. március. (Kat. 1023)
A Bizományi Áruház Vállalat 56. képaukciójának kiállítása. MOM Művelődési Ház, Budapest, 1981. december (Kat. 280)
Vaszary János emlékkiállítása. Polgár Galéria és Aukciósház, Budapest, 1998. április–május. (Kat. 3)
Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2007. október–2008. Február. (Kat. 19)

REPRODUKÁLVA
A Bizományi Áruház Vállalat 56. képaukciójának katalógusa. Budapest, 1981. 41. oldal
Vaszary János emlékkiállítása. Polgár Galéria és Aukciósház, Budapest, 1998. április–május. (3. kép)
Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása. Kiállítási katalógus. Szerk.: Veszprémi Nóra. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2007. 168. oldal


A kert
Vaszary egy dúsan burjánzó kert gazdagon beültetett, kerítéssel és sűrű lombkoronákkal lehatárolt részletét mutatja meg, melyben egy kalapot viselő kertész elmélyedt munkába merül. Az időtlen, meghitt hangulatot árasztó kompozíció egy évszázadokon átívelő művészettörténeti tradícióba illeszkedik. A csendes életet, az intim, idilli pillanatokat ábrázoló alkotásokon nem a nagy tettekre hivatott hős, nem a természet monumentális, félelmetes vagy éppen lenyűgöző részletei, nem a múlt dicső épületeinek elmúlást sugalló romjai tűnnek fel, a néző nem a cselekvésre hivatott emberrel és tekintélyt parancsoló tetteivel szembesül, hanem azokkal, akik elmélyült szemlélődéssel töltik idejüket, s kiknek nyugodtan sorjázó napjai belső erőiknek csendes formálásával telik. Ők azok, kiket „nem űznek balga vágyak, magukba szívják a föld gyümölcseinek illatát, anélkül hogy beléjük harapnának.” Ezeken a képeken az otthon, a biztonságos hajlék, a szelíd természet, s leginkább az ember alkotta kert válik a legfőbb témává: befogadható, bejárható világ, melyben maradéktalanul kiteljesedhet a mértékletes, pózok nélküli életöröm. Monet legendás kertje Givernyben, vagy éppen Rippl-Rónai Róma villája és Kunffy Lajos somogytúri birtoka jut a néző eszébe: a megtalált otthon, a személyre szabott, saját világ, mely kiemel az idő sodrásából és élvezetes csendjével ábrándozásra, önfeledt szemlélődésre, belső utakra hív.

A kertész
Vaszary tökéletesen formálta képpé ezt a lélekállapotot. A kertész nála metafora, a környezete által magát, saját lelkét művelő ember szimbóluma, kinek szemlélődő tekintete nem a horizont távolba vesző fényeit kutatja, hanem a közeli, meghitt, a maga képére formált természet hétköznapi titkait fürkészi. Ez az elmélyült koncentráció érhető tetten a kép minden elemén: a komponálásban, a koloritban és a részletek finom megformálásában egyaránt. A végletekig leegyszerűsített téralakítás, a tudatos szerkesztés teljes hiánya azt sugallja, hogy a művész akadálytalanul, szándékolt korrekció nélkül engedi érvényesülni a természetben rejlő tökéletességet, s ezáltal a képi rendet nem a művész, hanem a valóságot alakító kertész teremti meg. Az organikus formák tobzódása mellett persze nem véletlenül jelenik meg a kerítés sűrű, vékony lécezésének finoman pergő ritmusa és a földön „elszórt” cserepek geometrikus felütései: e részletek az egész felületen jelzik a megszelídített természet határok közé zárt otthonosságát, másrészt finoman tagolják a szőnyegszerűen szétterülő zöld színzuhatagot.

Színszimfónia
Vaszary fokozatosan kibontakozó kolorisztikus érzékével ezen a képen igazi színkölteményt alkotott, melynek pergő akkordfutamában szinte kizárólag a zöld különböző árnyalatai szólalnak meg. A szellő által finoman mozgatott leveleken a nap szórt fénye eltérő szögekben verődik vissza, így hozva létre a lombokon remegő zöldek „tarka” együttesét. A lágyan megtörő zöld szín mindent beborító gyöngyházas tónusfátyla Jules Bastien-Lepage műveit, a francia festő-sztár sokakat elvarázsló finom naturalizmusát idézi, de a hangulat, az ecsetkezelés nagyvonalúsága és a reflexek gazdag szövedéke révén az impresszionisták kertkultusza, Monet, Manet és Renoir képei is felsejlenek.

Vaszary János fiatalkori remekműve, a müncheni, majd párizsi tanulmányokat követően, közvetlenül az inspiráló itáliai utazás után készült Kertben című kompozíció az egész életmű egyik legszerethetőbb darabja. Puritán, szinte monokróm színvilága és szűk, színpadszerű tere miatt olyan, mint egy egyhúros hangszeren lejátszott, gyors ritmusú dallam: egyszerre csendes, visszafogott és egyszerű, miközben rafinált, virtuóz és megunhatatlan.

Molnos Péter