Belvedere Szalon

26. Művészeti aukció

Olaj, vászon, 33,5 x 37 cm J.j.l.: Vaszary J Rum Attila tanulmányával
Körülbelül két éve állított ki utoljára. Ekkor felkértem, hogy rendezzen a Nemzeti Szalonban gyűjteményes kiállítást újabb dolgaiból, melyet most meg is tett. Meglepő és szembetűnő a nagy haladás, amint most 100 új dologgal áll a közönség elé, mely művein különösen a fény- és színhatásokat az juttatja teljes diadalra, úgy hogy most már bátran nevezhetjük ezt az ő összes képei fő jellemvonásának.?- írta Ernst Lajos Vaszary 1906-os gyűjteményes kiállítását kísérő katalógusának előszavában. Vaszary művészetének fő jellemzőjeként a tiszta, keveretlen színek felszabadult használatát és a fénnyel átitatott formák nagyvonalú eleganciáját csodálta Ernst, és csodálták a tárlat látogatói is. Vaszary kiállítása elsöprő erkölcsi és tetemes anyagi haszonnal járt. A szintén ebben az évben sikeres kiállítást rendező Rippl-Rónai Józseffel együtt, a modern magyar festészet két úttörője hatalmas és megérdemelt sikert aratott a hazai nagyközönség, valamint a kritikusok körében. Vaszary művészetének kiszínesedéséhez nagymértékben hozzájárult 1905-ös spanyol-, olasz- és franciaországi körútja. Színei kivilágosodtak és fénnyel töltődtek a mediterrán környezet hatására. 1906 és 1908 közötti festészetére az impresszionisztikus látásmód és a polgári létformát bemutató témaválasztás jellemző. Főként nőket festett mindenféle hétköznapi tevékenység, olvasás vagy kézimunkázás közben, de számos azon női portréinak a száma is, melyeken modelljei séta közben vagy szobájuk biztonságban merengenek. A most felbukkant remek életkép is ebbe a műcsoportba tartozik, melyen Vaszary egy tipikus plein air témát, a szabadban dolgozó festőnők csoportját mutatja be. E sorozat megfestése szoros összefüggésben volt a festő magánéleti változásaival, házasságával, letelepedésével és anyagi viszonyainak rendeződésével. Tematikában tehát a rendezett polgári létforma himnuszát zengte képeinek e remek sorozatán, melyek viszonylagos semlegessége azonban jó alkalmat biztosított a fény- illetve színproblémákkal való kísérletezésre. A Festőnők Vaszary impresszionista korszakának gyöngyszeme, mely tudomásom szerint teljesen ismeretlen volt eddig a kutatás számára. A kép festésmódban legközelebbi párhuzamai a Magyar Nemzeti Galéria 2007-2008. fordulóján rendezett, Vaszary gyűjteményes kiállításának katalógusában reprodukált Varró nők (1906, mgt. 42.), valamint az Emlékezés (1906, RRM, 189.). Ez alapján a Festőnők születése is az 1906-os esztendőre tehető, közelebbről valószínűleg a már említett tavaszi kiállítást követően, 1906 nyarán született. R.A.