Belvedere Szalon

21. Művészeti aukció

Olaj, vászon, 69,5 x 78 cm J.b.l.: Vaszary J. Bellák Gábor szakvéleményével

Tanulmány: Vaszary János szüntelenül megújuló festészetében az egyes stíluskorszakok mind tematikai, mint stiláris értelemben jól elkülöníthetőek egymástól. Az életműben nagyjából az 1895-1903 közötti évekre jellemző az a fajta a széles, szinte hullámzó ecsetvonásokkal rajzoló, a formák nagy tömegeit hangsúlyozó festésmód és az a sajátos, a magyar tájakra koncentrálódó tájképfestészeti tematika, amik a jelen festményre is jellemzőek. Ugyanezen évek tipikus Vaszary-stílusjegye a hideg zöldek és kékek számtalan árnyalatban való megjelenítése, sokszor harmóniába állítva a nyers bézs és okker színekkel. A jelen képhez teljesen hasonló felfogású és színvilágú kompozíciójának tekinthető a szintén az 1900 körüli évekre datált Mezei kocsiút (olaj, vászon, 56 x 73,5 cm, Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum), de az 1900 körüli Erdőrészlet (olaj, vászon, 44 x 56 cm, magántulajdon) is sok szempontból rokonságba állítható a most vizsgált képpel. A képsíkkal párhuzamos kompozíció, a különböző színrétegek, színfoltok világos, foltszerű elkülönítése, a tiszta, már-már absztrakt tájfölfogás mindkét festményen hasonló. A lombozat, a fák törzseinek jellegzetesen vezetett, hullámzó ecsetvonásokkal történő kidolgozása szintén határozott egyezést mutat a vizsgált képeken. Mikor készülhetett a kép? Vaszary hasonló felfogású tájképeivel 1897 körül találkozunk a hazai kiállításokon, a legnagyobb ilyen jellegű kollekcióját azonban az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1903/1904-es Téli kiállításán mutatta be a művész. A mintegy negyven képet felvonultató kiállítási szekcióban túlnyomórészt (25 darab) tájképek szerepeltek. A tájképek közül csupán néhány azonosítható, ugyanis a katalógusban közölt címek alapján a képek egyértelmű meghatározása meglehetősen bizonytalan, így hipotetikusan több, 1903 telén bemutatott tájkép is azonos lehet a jelen festménnyel. A kép szignatúrája jellegzetes, szépen írt Vaszary-szignó, olyan aláírás, amelyhez hasonló szignókkal inkább az életmű korai szakaszában, az 1900 körüli években találkozunk. Összefoglalva megállapítható, hogy a finom kvalitású festmény egyértelműen beilleszthető Vaszary János 1900 körül festett tájképeinek sorába. B. G.