Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 22. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

Budapest, 1955, k. n., [2] p., ill.
Hegedüs András miniszterelnök által aláírt példány. Vas Zoltán külkereskedelmi miniszterhelyettes fényképes igazolványa.
Az igazolvány első oldalának alján Hegedüs András kommunista politikus, a Minisztertanács elnöke tollal beírt aláírása látható.
Vas Zoltán, a külkereskedelmi miniszter helyettese számára 1955. október 22-én kiállított, Vas Zoltán fekete-fehér fényképével illusztrált, a Minisztertanács szárazbélyegzőjével ellátott, hivatalos hatósági igazolvány. A visszavonásig érvényes dokumentum száma: 143. Az okirat annak tulajdonosának saját kezű aláírását nem tartalmazza, az igazolványban az e célból kialakított hely (a fénykép alatt) kitöltetlen.
Kiadói kemény papírkötés a címfedélen aranyozott Rákosi-címerrel, feliratozatlan gerincrésszel és hátlappal, tiszta belívekkel, hiánytalan, megőrzött állapotban.

Az igazolvány egykori tulajdonosa: Vas Zoltán (Budapest, 1903. március 30. – Budapest, 1983. augusztus 13.) kommunista politikus, író, az 1956-os forradalom idején közellátási kormánybiztos. A Tanácsköztársaság idején csatlakozott a kommunista mozgalomhoz. A Horthy-korszakban bebörtönözték, majd a Szovjetunióba emigrált, ahonnan 1944-ben tért vissza. A Rákosi-korszakban fontos gazdaságpolitikai tisztségeket töltött be, a Gazdasági Főtanács vezetője és az Országos Tervhivatal vezetője volt. 1953-ban kiszorult a párt belső köreiből, és a Nagy Imre-féle csoportosuláshoz csatlakozott. Az első Nagy Imre-kormányban a Minisztertanács Titkárságának vezetője lett. 1955-ben, Hegedüs András miniszterelnöksége alatt a külkereskedelmi miniszter helyettese volt. A forradalom idején ismét csatlakozott Nagy Imréhez, közellátási kormánybiztossá nevezték ki. '56 után kegyvesztett lett, előbb Romániába internálták majd kegyelmet kapott, de a továbbiakban nem töltött be közéleti szerepet.

Az igazolvány aláírója: Hegedüs András (Szilsárkány, 1922. október 31. – Budapest, 1999. október 23.) kommunista politikus, 1955-1956-ban Magyarország miniszterelnöke. 1948-tól az MDP mezőgazdasági és szövetkezeti osztályának munkatársa majd vezetője volt. 1951-1952-ben földművelésügyi miniszterhelyettes, 1952-1953-ban az állami gazdaságok és erdők minisztere, 1953-1954-ben földművelésügyi miniszter. Mindemellett 1953-1955-ig a Minisztertanács első elnök-helyettesi pozícióját is betöltötte. 1955-ben, az első Nagy Imre-kormány bukását követően ő lett a miniszterelnök (vagyis a Minisztertanács elnöke). Pozícióját a forradalom kitörésekor kénytelen volt átadni Nagy Imrének. Ezt követően Szovjetunióba emigrált, ahonnan csak 1958-ban tért haza. A Kádár-rendszer megfosztotta politikai mandátumától és kizárta a pártból. A továbbiakban tudományos pályára lépett, közgazdasági és szociológiai kutatásokkal foglalkozott, illetve a Közgazdaságtudományi Egyetem oktatója volt.