Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 50. Jubileumi online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika

Satu-Mare (Szatmárnémeti), é. n., Gloria Könyvnyomda és Lapkiadó Vállalat, 1032 h., ill.
Első kiadás. Erdélyi Monografia. Szerkesztették: Várady Aladár és Berey Géza.
Szövegközti, fekete-fehér fotókkal gazdagon illusztrált, valamint szerkesztőségi bevezetéssel, illetve a jelmagyarázatok és rövidítések teljes listájával kiegészített monográfia. A könyvet a Gloria Könyvnyomda és Lapkiadó Vállalat nyomtatta Szatmárnémetiben (Satu-Mare).
Könyvkötői félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos könyvgerinccel, új előzéklapokkal, néhol enyhén foltos, kéthasábos belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet egyik szerkesztője, Berey Géza (Szatmárnémeti, 1908. január 17. – Budapest, 1982. augusztus 20.) erdélyi magyar író, újságíró, szerkesztő, műfordító. A szatmári "Szamos", "Szatmári Újság", "Aradi Közlöny", "Brassói Lapok", "Független Újság" munkatársaként, valamint a "Nagykároly és Vidéke", a "Szamos" és a "Mai Nap" szerkesztőjeként tevékenykedett. 1933-ban érdekes riportregényt írt "Amerika" címmel, 1934-ben Szatmáron Várady Aladárral szerkesztette az "Erdélyi Monográfia" c. lexikont, majd 1936-ban a "Néhány szó az újságírásról" címmel publikált egy tanulmányt. 1938-ban Magyarországra költözött és a szegedi "Délmagyarország" belső munkatársa, majd 1940-ben a napilap tulajdonosa lett. Fordításában mutatta be a szatmári színház Gheorghe Ciprianu: Ember meg a gebéje c. avantgárd színművet. Az 1944-es német megszállás után a dachaui koncentrációs táborba hurcolták amiatt, hogy tiltakozott a zsidó származású emberek deportálása ellen. A háború után hazakerült, a „fordulat éve” után feleségével Budapesten telepedett meg s ismét újságírással foglalkozott. A lágerben átélteket "Hitler-Allee" (Budapest, 1979) című emlékiratában örökítette meg. 1956 után a megtorlásokban nem volt hajlandó részt venni, így újságírói állást elvesztette. Ezután évekig portásként dolgozott. Majd a "Figyelő" c. közgazdasági lap tördelő-szerkesztője lett Budapesten.