Honterus Antiquaritat

Bücher

Tartalom: Bacher Vilmos érdeklődésére Vámbéry Ármin német nyelvű soraiban részletesebben (arab és héber betűs indoklással is ellátva) elmagyarázza a zorba szó eredetét. Úgy véli, hogy Bacher eredeztetése nem állja meg a helyét. A zorba szót a törökben – mint írja – manapság erős, atletikus, túlerőben lévő (sőt erőszakos ember) értelemben fordítják-használják. A szó azonban nem török, hanem perzsa eredetű, és a zorbaz = erős ember, birkózó, atléta szóból ered. Úgy véli, a hasonló héber szó ugyanezen perzsa eredetre vezethető vissza. Az irat külön érdekessége: Vámbéry magyar megszólítással német nyelven és arab, illetve héber betűkkel magyarázza a héber–perzsa– török nyelvi kapcsolatokat. A levélíró Vámbéry Ármin (szül.: Szentgyörgyön, 1832. márc. 19. – meghalt: Budapesten, 1913. szeptember 15.) számára a német nyelv anyanyelven való használata nem jelentett nehézséget, hiszen eredeti neve Bamberger Hermann volt; ugyanakkor a héber nyelv sem, hiszen szegény zsidó családban született. A török és perzsa nyelveket is anyanyelvi szinten tudta, hiszen a 19. század egyik leghíresebb magyar orientalistája, azaz kelet-kutatója volt. Valódi nyelvzseninek nevezhető, aki folyékonyan beszélt magyarul, latinul, franciául és németül, valamint számos közel-keleti és középázsiai nyelven, miközben megtanult angolul, oroszul, szerbül stb. is. A 19. század második felében Európa egyik legismertebb Közép-Ázsia- és török nyelv-szakértőjévé vált. Erről talán Travels in Central Asia (London) című munkája tanúskodik leginkább. 1860-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező-, 1876-tól rendes tagja lett, miközben 1865-től a budapesti tudományegyetemen a keleti nyelvek tanára volt. A címzett Bacher Vilmos (szül. Liptószentmiklóson, 1850. jan. 12. – meghalt Budapesten, 1913. december 24.) a 19–20. század fordulója tudós zsidó értelmiségének egyik legnagyobb formátumú képviselője. Míg Vámbérynak hála az orientalisztika, addig Bachernek és kollégáinak köszönhetően Budapest a judaisztika kutatásának egyik meghatározó központja lett, mégpedig az egész világot tekintve. Bacher 1877-től több mint harminc évig tanított az Országos Rabbiképző Intézet Biblia tanszékén. Fő tárgya (Talmud- és Biblia-kutatás) mellett a keleti nyelvek, a keleti zsidóság és a héber grammatika érdekelték. Vámbéry Ármin eredeti aláírásával: „H. Vambéry”. Kelt: 1913. május 28-án, [Budapesten]. Jó állapotban lévő, eredeti példány.