Auktionhaus |
Antikvárium.hu Kft. |
Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
Titel der Auktion |
Az Antikvarium.hu 12. online árverése | Könyv, festmény, grafika |
Datum der Ausstattung |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján december 3. és 10. között lehet megtekinteni. |
Erreichbarkeit der Auktion |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2020-12-13/13-online-arveres |
407. Artikel
Vámbéry Armin: A török faj ethnologiai és ethnographiai tekintetben - Mellékletben: Vámbéry Ármin, saját, autográf bejegyzéssel ellátott korabeli névjegykártyája. Mellyen Kunos Ignácnak írt ajánlata olvasható!
Budapest, 1885, Magyar Tudományos Akadémia (Franklin-Társulat Nyomdája), XVI + 768 p. + [2] t. , ill. + 1 mell. - Vámbéry Ármin korabeli névkártyája autográf bejegyzésekkel
Vámbéry Ármin névvel előnyomott, Vámbéry Ármin által dedikált névjegykártyájával.
Első kiadás. A török faj ethnologiai és ethnographiai tekintetben. Írta: Vámbéry Ármin.
A kötethez különálló mellékletként tartozik: Vámbéry Ármin (francia nyelvű) névfelirattal előnyomott, Vámbéry Ármin saját autográf bejegyzésével ellátott korabeli névjegykártyája.Le prof. A. Vambéry - de Budapest"
A névkártyán a tulajdonos, Vámbéry Ármin tollal beírt autográf bejegyzése olvasható: "Tek. Dr. Kunos I. úrnak szíves figyelmébe ajánlom nagys. Fehér Ipoly urat".
A névkártya hátoldalán Vámbéry Ármin ceruzával beírt születési és halálozási évszáma (1832-1913) látható.
A névjegykártyán jegyzett sorok címzettje: Kunos Ignác (Hajdúsámson, 1860. szeptember 22. – Budapest, 1945. január 12.) nyelvész, turkológus, folklorista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1893) tagja. Addig egyedülálló terjedelmű és úttörő jellegű török népköltészeti gyűjtéseinek – és legfőképp a török népmesekincs feltárásának – köszönhetően korának európai szinten legelismertebb turkológusai közé tartozott, elévülhetetlen érdeme a török népköltészeti alkotások bevonása az európai szövegfolklorisztikai kutatásokba. Számottevő eredményeket ért el a török nyelvészet és dialektológia területén, fél évszázadon keresztül volt a budapesti tudományegyetemen a török filológia tanára.
A Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelent, szerzői előszóval, fekete-fehér illusztrációkkal ellátott kötetet a Franklin-Társulat Nyomdája nyomtatta, Budapesten.
Kiadói egész vászonkötésben lévő példány a könyvkiadó dombornyomott emblémájával ellátott, dombornyomott keretezéssel díszített címfedéllel, aranyozott feliratozású könyvgerinccel, dombornyomott keretezéssel és a kötészet feltüntetésével ellátott hátlappal, enyhén foltos kiadói előzéklapokkal és belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője és a névkártya tulajdonosa: Vámbéry Ármin (Szentgyörgy, 1832-33 - Budapest, 1913). Szegény zsidó család gyermekeként látott napvilágot, a Pozsony vármegyei Szentgyörgyön. Születési éve bizonytalan, 1831 vagy 1832, ő maga későbbi éveiben az 1832-es évnél állapodott meg. Hároméves korában megbénult a bal lába, így járta be élete végéig Belső-Ázsiát. 1845-ben beiratkozott a szentgyörgyi piarista gimnáziumba, majd 1847-ben tanulmányait a soproni evangélikus líceumban folytatta. Tizenhat éves korára az anyanyelvén kívül már folyékonyan beszélt héberül, latinul, franciául és németül, miközben már tanulta az angolt, a skandináv nyelveket, az oroszt, a szerbet és más szláv nyelveket. További tanulmányait Pozsonyban, illetve Pesten a Piarista Gimnáziumban végezte, közben házitanítóként kereste meg a fenntartásához és későbbi iskoláztatásához szükséges pénzt. Közben megismerkedett a török irodalommal, aminek eredményeként erősen felkeltette érdeklődését a török kultúra, majd megtanulta a nyelvet is. Különböző tudományos folyóiratokban számos tanulmányt tett közzé török források alapján a magyarok történelmi vonatkozásairól, és emellett még elsajátított vagy húsz különféle keleti tájszólást is. 1858-ban Isztambulban jelent meg első műve, a német-török és török-német szótár. 1860-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Ugyanebben az évben az MTA-nak ajándékozta a Tarih-i Üngürüsz c. középkori magyar krónika török fordítását, amelyről Budenz József írt először hosszabb összefoglalót, „igen becses irodalmi emléknek” nevezve a művet. A középkori krónikairodalom (például a Gesta Hungarorum és a Gesta Hunnorum et Hungarorum megőrizte magyar történeti hagyomány a magyarság legközelebbi rokonainak a török népeket tekintette. E hagyomány nyomán Vámbéry Ármin Kőrösi Csoma Sándorhoz és másokhoz hasonlóan Ázsiában vélte fellelhetni a magyarok eredetét."