Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 12. online árverése | Könyv, festmény, grafika

Jaschik Álmos festőművésznek felesége által kézzel írt magánlevél, levelezőlap 1941-es postabélyegzéssel [2] p.
Jaschik Álmos festőművész-tanár úr" címzéssel ellátott, zöld tollal írt, 1941-es postabélyegzéses, aláírt levelezőlap (magánlevél). A levelezőlap feladója: "Jaschikné" a festőművész felesége.
A mindkét oldalán "megírt" levelezőlap címzettje, Jaschik Álmos (Bártfa, 1885. január 5. – Budapest, 1950. szeptember 12.) grafikus, festő, iparművész, szakíró művészpedagógus, jelmeztervező, könyv- és pénzillusztrátor. A 20. század elismert magyar polihisztora. Magániskolájából sok ismert művész került ki (pl.: Kovács Margit keramikusművész). 1903-tól a Mintarajz- és Rajztanárképző iskola tanulója volt, ahol tanárai voltak többek között Nádler Róbert, Hegedűs László, Zemplényi Tivadar stb. 1907-ben rajztanári diplomát kapott. A Székesfővárosi Községi Iparrajziskola tanára, a könyvkötészeti tanműhely vezetője. A főváros tanácsa a tanácsköztársaságban vállalt szerepe miatt felfüggesztette iparrajziskolai tanári állásából és B-listára helyezte. Tanítványai azonban nem hagyták el mesterüket, felkeresték őt és arra kérték, indítson számukra magániskolát, minthogy ők a történtek után otthagyják az iparrajziskolát. Így 1920-ban létrejött a Jaschik Magániskola, aminek helyszínéül saját és felesége otthona és egyben műterme szolgált. A belépést nem tette felvételi vizsgától függővé: az ő elve az volt, hogy rajzolni bizonyos mértékig mindenki tud. A növendékek tervezői oktatásába Jaschik felesége, Müller Mária (Budapest, 1898. aug. 30. – Budapest, 1954. nov. 29.) is tevékenyen bekapcsolódott. Tanítványai révén az 1920-as évek elején kapcsolatba került Rabinovszky Máriusszal és feleségével, Szentpál Olgával, aki mozgásművészeti iskolát vezetett Budapesten. 1925-1944 között Németh Antallal együtt színpadművészként és játékmesterként dolgozott. Később a Nemzeti Színház rendezője, majd igazgatója lett. 1925-1927 között díszlettervezői és színpadtörténeti előadásokat tartott a növendékeinek. Jaschik Álmos hazánkban elsőként vezette be a színpadi makettépítés oktatását. A harmincas években a magyar népmese-illusztráció foglalkoztatta. Ezen évektől kezdve radikális változás ment végbe rajzművészetébe. Ekkor készült rajzsorozataiból származott A gyémántkrajcár című animációs mesefilmje (1942–1944). Újító jellegű mesefilm-kísérleteibe neves tanítványait is bevonta. Nevéhez fűződik a második (1928-30) pengő bankjegy-sorozat illusztrálása, valamint az 1943-as ezer pengős grafikai tervezése is."