Studio Antikvárium

37. könyvárverés

Pesten, (1819). Trattner János Tamás betűivel, és költségével. 128 p.; 128 p.; 128 p.; 128 p.; 1 t. (Eszterházy Károly rézmetszetű portréja) + 128 p. + 1 t. (kihajtható rézmetszet); 128 p.; 128 p.; 128 p. + 1 t. (színezett rézmetszet); 1 t. (Pethe Ferenc rézmetszetű portréja) + 128 p.; 1 t. (rézmetszet) + 128 p.; 128 p. + 1 t. (rézmetszet); 152 p.
Ebben az évfolyamban meg a nyelvújítási harc egyik legfontosabb írása, Kazinczy „Orthologus és neologus nálunk és más nemzeteknél” című vitaindítója. Az első hosszú életű, tudományos, enciklopédikus jellegű havi folyóirat. Megjelenését Fejér György és Trattner János Tamás kezdeményezte. Irodalmi melléklete Vörösmarty Mihály, Toldy Ferenc és Bajza József vezetésével a polgárosuló magyar irodalom központi lapjává emelte. Hasábjain jelentek meg az első néprajzi tárgyú dolgozatok is. A folyóiratban számos vitacikk látott napvilágot, valamint fontos írói és kritikai kezdeményezések születtek. Újdonság volt a helyismereti és népleírás is. A lapnak jelentős szerepe volt a feudális nemzetfogalom lebontásában, a polgári nemzetté válás eszméinek megvitatásában is. 1828. januártól a megújulás érdekében Trattner jogutóda, Károlyi István az új nemzedék képviselőjének, Vörösmarty Mihálynak adta át a szerkesztést. Vörösmarty már az általa szerkesztett első kötetben megszólaltatta Kazinczyt és Kölcseyt. Vörösmarty-ék felsorakoztak Széchenyi társadalmi reformjai mögé. 1828–1832 között rendszerint itt jelent meg az első tudósítás Széchenyi javaslatairól. 1833-tól a lap hanyatlásnak indult, mivel Horvát István szerkesztő az őstörténeti kutatást helyezte előtérbe a lap hasábjain is.
Minden kötet címlapján rézmetszetű vignetta, a címlapon és néhány levélen régi gyűjteményi bélyegzések.
Lakatos 4009.
Egységes, korabeli, aranyozott gerincű, vaknyomásos egészvászon kötésben (Molnár Mihály ezelőtt Bóka L. könyvkötő, Budapest), piros festésű lapszélekkel. Szép példány.