Studio Antikvárium

40. könyvárverés

London, 1797. G. G. and J. Robertson. XVIII + 506 + [2] p. + 16 t. (rézmetszet, ebből 2 kihajtható) + 1 táblázat (kihajtható rézmetszet) + 1 térkép (kihajtható, kézzel színezett rézmetszet). Első kiadás.
Robert Townson (1762–1827) angol természettudós a Royal Society of Edinburgh tagja volt, 1793. május 5-től öt hónapon keresztül járta Magyarországot. Műve először 1797-ben jelent meg, természetesen angol nyelven. Townson útja során először főúri családjainkat (Széchenyi, Esterházy, Festetics) kereste fel, majd néhány Rába menti város és Győr meglátogatása után Komáromba érkezett. Onnan Esztergomon és Visegrádon keresztül Budára utazott. Budai tartózkodásának leírásával kapcsolta össze Magyarország politikai, társadalmi, vallási, gazdasági, kereskedelmi viszonyainak, népességének és katonaságának ismertetését. Budáról Gyöngyösre, Hatvanba, Parádra, Felsőtárkányba majd Egerbe vezet az útja. Egerben legelőször a borról emlékezik meg: „Eger bora méltán híres, és ha jó, alig alacsonyabb rendű a burgundinál”. További útja Debrecenbe, Nagyváradra, majd Tokajba vezet. Leírja a szőlőművelés és a bor készítésének körülményeit a vesszők elültetésétől kezdve az érő bor kezeléséig. Különösen érdekli a tokaji aszú készítése, leírása szerint ez a legdrágább európai bor. Mád, Tállya, Tolcsva, Újhely, Patak és Telkibánya után Kassára érkezik, innen Rozsnyón keresztül Lőcsére megy, ahol a jakobinus kémnek nézik, és feltartóztatják. Bejárja az egész felvidéket, kirándul, barométeres kutatásokat végez, növényeket és ásványokat gyűjt a Tátrában. Ez a Tátra első tudományos igényű leírása. Magyarországi utazását végül Pozsonyban fejezte be. A mellékelt, eredetileg Korabinszky Mátyás által rajzolt térképen bejelölte saját útvonalát, részletezve rajta a megfigyelt állatokat, színezve a jelesebb ásványkincseket, valamint a honi nemzetiségek települési területét. Példányunk gyönyörűen színezett térképmellékletén kisebb szakadás, a levelek egy részén kisebb foxing.
Poss. Ex libris Ludovici Tardy [Tardy Lajos (1914–1990) művelődéstörténész, író, műfordító, heraldikus, a történelemtudomány doktora volt.]
Szántai, Korabinszky 3. BOEH 1341.
XIX. század második felében készült, gerincén enyhén sérült félbőr kötésben, gerincén aranyozott címvignettával. Összességében nagyon szép példány, ritka könyv.