2025. szept. 17., szerda
Katalógus bemutatás

Antikvárium.hu Kft.
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 16. Dedikált könyvek és kéziratok online árverése | Könyvek, kéziratok

2022. 05. 29. vasárnap 20:00

 
209.
tétel

Tóth Ervin: Európai grafika (Aláírt, valamint Berei Soó Rezsőnek dedikált példány.) (A borítólapon Molnár C. Pál fametszetével.)

Tóth Ervin: Európai grafika (Aláírt, valamint Berei Soó Rezsőnek dedikált példány.) (A borítólapon Molnár C. Pál fametszetével.)

Budapest, 1943, Dr. Vajna és Bokor (Globus Nyomda, Bp.), 188 p., ill. Szerző által aláírt és dedikált példány. Első kiadás. Európai Grafika. Írta: Tóth Ervin.Az előlap hátoldalán a szerző, Tóth Ervin tollal beírt aláírása...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

209. tétel
Tóth Ervin: Európai grafika (Aláírt, valamint Berei Soó Rezsőnek dedikált példány.) (A borítólapon Molnár C. Pál fametszetével.)
Budapest, 1943, Dr. Vajna és Bokor (Globus Nyomda, Bp.), 188 p., ill.
Szerző által aláírt és dedikált példány. Első kiadás. Európai Grafika. Írta: Tóth Ervin.
Az előlap hátoldalán a szerző, Tóth Ervin tollal beírt aláírása látható, valamint a címlap hátoldalán dedikációja olvasható: Berei Soó Rezső dr. egyetemi tanár úrnak a grafikai szépségek nemes értékelőjének, Z. 1943. X. 26. Tóth Ervin".
A dedikáció címzettje, Berei Soó Rezső (Székelyudvarhely, 1903. augusztus 1. – Budapest, 1980. február 10.) Kossuth-díjas botanikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Többek között a kolozsvári egyetemen a növényrendszertani tanszéknek, a botanikus kertnek, valamint az Erdélyi Nemzeti Múzeum Növénytárának volt a vezetője. A debreceni tudományegyetem növénytani tanszékének vezetőjeként megalapította és irányított a debreceni cönológiai iskolát, mely úttörő volt a magyarországi növényföldrajz és fejlődéstörténet vonatkozásában. Publikációinak száma meghaladja a hatszázat, melyek tárgyköre a botanika számos területére kiterjedt.
A borítólapon Molnár C. Pál fametszete, a belső címlapon Szabó Vladimir tollrajza, a keménykötés emblémáján sz. Mata János fametszete látható. Színes és fekete-fehér fametszetekkel, grafikákkal, rajzokkal és rézkarcokkal illusztrált, valamint előszóval, csillagozott lábjegyzetekkel, irodalomjegyzékkel, a képek jegyzékével és tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. A címfedél belső oldalán Berei Soó Rezső fekete-fehér illusztrációval ellátott Ex-Libris címkéje látható. A könyvet a Globus Nyomda nyomtatta Budapesten.
Kiadói fűzött kemény papírkötésben lévő példány feliratozatlan, illusztrált címfedéllel, aranyozott feliratos, sérült könyvgerinccel, kiadói előzéklapokkal, feliratozatlan hátlappal, hiánytalan állapotban, két színnel feliratozott, fekete-fehér illusztrációval ellátott, fülszöveges, sérült, foltos, javított, kiadói borítófedélben.
"Nemcsak a grafika mestereit, a szakmabe­lieket, de nyilván a nagy közösséget is érdekel­ni fogja az a csaknem százoldalas tanulmány, amelyet Tóth Ervin írt az európai grafikáról. Igen érdekes és lebilincselő stílusban magya­rázza meg a fametszet, a rézmetszet, a réz­karc, a kőrajz technikáját és ezeknek a művészeti ágaknak európai történelmi fejlődését. A sokszorosításnak legősibb formája a famet­szet, mielőtt Gutenberg sajtóján megjelent volna az első nyomtatvány, addig falemezek­re vésik a betűket, a képeket és ezekről a le­mezekről sokszorosították a szöveget, a ké­peket. Már az ókorban is ismerték az arabok a fametszés művészetét, a fadúcokkal való nyomtatást, míg Európában a németek, hol­landok és olaszok fametszetei maradtak ránk mint első emlékek a XIV. és XV. századból, hogy ez a művészet utolérhetetlen tökéletes­ségre emelkedjék a Gyuláról Nürnbergbe vándorolt Ajtósy Antal fia, Dürer Albert által. A rézmetszet, a rézkarc és a kőrajz történeté­nek ismertetése után igen érdekes a magyar grafikáról szóló fejezet. Megtudjuk ebből, hogy a XVI. századtól kezdve a magyar fa­metsző művészet már erőteljesen virágzik. Az első magyar nyomdák, Hontér Jánosé, Nádasdy Tamásé, Heltai Gáspáré, magyar fa­metszőket is foglalkoztatnak, de ugyanígy működnek hazánkban a rézmetszés és rézkarc, majd később a kőrajz mesterei." - írta a műről a Magyarság c. lap (1943. október 24./24. évfolyam/240. szám)."