Múzeum Antique Book Shop

Fair Partner ✔
38. árverés

Fotó: Borsos, Doctor és Varságh, 1877. Kabinet (110x166 mm), albumin, a műhely kartonján.
A fotón szereplő személyek neveit a verzón, balról jobbra haladva – vélhetően a felvétel készítésének idején – feljegyezték. E szerint: „Tevfik effendi, Esszad bej, Dzsevat [Ali Dzsvad] bej, Risa eff. [Riza bej], [Nuri] Resad bej, Raghib Murad eff., Hasszan eff., Semsedin eff. [Semszeddin bej], Raif bej, [Abdul] Baki bej, Mehemed eff. [Hodzsa Mehemmed], Sulejman eff. [Szulejman sejk – a küldöttség vezetője], Husszni bej , Mehemed eff. [Mehemmed Muhklisz], és Fazil eff. [Ahmed Fazil]”,
A kép alján folytatva: „Érkeztek Bpestre apr. 29-én, visszautaztak máj. 5én 877”
„A magyar-török kapcsolatok egyik nevezetes állomásáról szól ez a könyv. 1877 áprilisában II. Abdülhamid szultán visszaszármaztatott Magyarországra 35 olyan kódexet, melyeket a 16. században vittek el Budáról és azóta a Top kapu Szerájban őriztek. A hír vételekor lázba jött a főváros és részben a vidék is: méltóképpen akarták fogadni a köteteket magával hozó küldöttséget. […]Az események azonban váratlan fordulatot vettek - gyorssürgöny rendelte el, hogy Budapest helyett Bécsbe vigyék a kéziratokat, […] Kiderült ugyanis, hogy az ajándékküldemény nem hozható Magyarországra, azt Bécsben kell átadni, s majd diplomáciai csatornán keresztül ér haza. […] s bár a becses köteteket tartalmazó ládát később ünnepélyes külsőségek között nyitották ki az Egyetemi Könyvtárban, a nagy tervekből semmi sem lett. De miért is nem engedtek egy jószolgálati török küldöttséget magyar földre lépni tíz évvel a kiegyezés után?”/Csok jasa! A Török küldöttség látogatásának emlékkönyve/Akadémiai Kiadó-Magyar-Török Baráti Társaság 2001.
”Oroszország katonai fellépése Törökország ellen felborzolta a kedélyeket Magyarországon is. Attól tartottak, hogy a nemzetiségekben bővelkedő Magyarország a cári birodalom és a létrejövő délszláv vazallus államok harapófogójába kerül. Míg Törökország a balkáni népek számára a kemény elnyomást jelentette, a magyar közvélemény csak Oroszország egyik ellensúlyát látta benne, s a „liberális mintaállam”, Anglia magatartásához igazodva, beérte a szultáni birodalom megreformálásával. Az 1876. évi török reformkísérlet után ráadásul hamis Törökország-kép alakult ki: egy modernizálódó parlamentáris államé, melynek hadseregében százával működnek angol tisztek és a legendás 48-as tábornok, Klapka ad tanácsokat a szultánnak a csapatok elhelyezésére. 1877 tavaszán török értelmiségi-ifjúsági delegáció látogatott Budapestre, bennük a magyar főváros „a török alkotmányosságot” ünnepelte.”/Szász Zoltán: Törökbarát magyarok - Balkáni krízis 1878/Rubicon 1992. 8-9. sz.
A fotó alapján fametszet készült, mely megjelent a Vasárnapi Újság 1877/19. számában.
Hibátlan állapotban.