Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 15. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Pesten, 1848, Magyar Irodalomterjesztő Társulat (Beimel József Nyomdája, Pest), 190 p. + [2] p.
Első kiadás. A két Magyar Haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei. Természet-, vegy-, 's gyógytani sajátságaikban előterjesztve. A' M. Tudós Társaság által koszorúzott pályamunka. Írta: Török József orvos- és sebésztudor, a' Debreczeni Ref. Főiskolában vegytan és természetrajz ny. r. tanára, a' Kir. Magyar Természettudományi Társulat, a' Budapesti Kir. Orvosegylet, a' Pesti Orvosi Kar, 's a' Magyar Tudományos Akadémia r. tagja.
Bevezetéssel, csillagozott lábjegyzetekkel, vonatkozó adatokkal, számításokkal, függelékkel, valamint részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötet.

A kötet függelékkében olvasható:

• Miként lehetne honi ásványvizeinket netalán létező hiányaikra nézve orvos-rendőrségi tekintetben használhatóbakká tenni."
• "Honi ásványvizeink irodalma. Gyógyvizeinket szakértőleg tárgyaló magyar nyelven írt munkák, időrendszerint./Idegen nyelvű kizárólag gyógyvizeinket tárgyló munkák."
  

A könyvet Beimel József Nyomdája nyomtatta Pesten. A kötet előzéklapján régi tulajdonosi bejegyzés olvasható, a címlapon régi tulajdonosi bélyegzés látható.
Későbbi félvászon kötésben lévő példány feliratozatlan, márványmintás fed- és hátlappal, feliratos, kopott, régi kézzel jegyzett gerinccimkéket tartalamzó könyvgerinccel, tiszta, szép belívekkel, körbe mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Török József (Alsóvárad, 1813. október 14. – Debrecen, 1894. március 14.) magyar orvos, természettudós, tanár, a hazai gyógyvizek szakértője, MTA tag. A selmeci evangélikus líceumban tanult. Középiskoláit, bölcseleti, jogi és teológiai tanulmányait a Debreceni Református Főiskolán végezte. 1836-tól Pesten, az Újvilág (ma Semmelweis) utcai, egyre zsúfoltabbá vált egyetemi campuson folytatott orvosi tanulmányokat. 1842-ben avatták orvosdoktorrá. Ezután berlini, párizsi tanulmányutakat tett, ahol sebészeti tanulmányokat folytatott. Számos orvosegészségügyi és természettudományi tanulmányt írt. Bugát Pállal együtt összegyűjtötte a magyar irodalomban megjelent természettudományi és orvosi műszavakat a Természettudományi Szóhalmazba, a magyar nyelv szótára számára pedig a vegytani műszavakat gyűjtött össze, melyeket magyarázattal is ellátott. 1843-ban Pesten kezdett orvosi gyakorlatot, később sebészdoktor lett és a Tudós Társaság is levelező tagjai sorába fogadta. 1841–45 között Montedegói Albert Ferenccel együtt szerkesztette a Természettudományi Társulat Évkönyvének I. kötetét és 1847–48 évi naptárát. A Természettudományi Társulat másodtitkára, a Debreceni Ref. Főiskola vegytan és természetrajz tanára. 1846-ban az MTA Hazai legnevezetesebb ásványvizek ismertetése címen kitűzött pályázatára is beküldte pályamunkáját, amelyet 50 arannyal díjaztak. A pályamű 1848-ban jelent meg a Magyar Irodalomterjesztő Társulat kiadásában "A két magyar haza elsőrangú gyógyvizei és fürdőintézetei" címmel. 1849-ben a szabadságharc idején a debreceni két tábori kórházban mint főorvos működött, és két hónapig mint tanácsos dolgozott az Egészségügyi Osztálynál. 1858-ban az MTA rendes tagjai közé választotta."