Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 15. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Budapest, 1894, Ráth Mór (Hornyánszky V., Bp.), VII p. + [1] p. + 272 p., ill.
Első kiadás. B. Eötvös József Munkáiból c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű.
Arany kalászok. Írta: B. Eötvös József.
Egy fekete-fehér rajzzal és fekete-fehér könyvdíszekkel illusztrált, valamint Pethes János előszavával, részletes tartalomjegyzékkel és betűsoros tárgymutatóval kiegészített kötet. Az előlapon tollal beírt ajándékozási bejegyzés látható. A könyvet Hornyánszky V. nyomtatta és Gottermayer Nándor könyvkötő kötötte Budapesten.
Kiadói egészvászon Gottermayer díszkötésben lévő példány aranyozott feliratos, aranyozott, utószínezett, dombornyomott illusztrációval ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos, díszes, kissé kopott könyvgerinccel, aranyozott, mintás kiadói előzéklapokkal, néhol enyhén foltos belívekkel, szépen körbe aranyozott lapélekkel, a dombornyomott keretezéssel ellátott hátlapon a kötészet feltüntetésével, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője, Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság első elnöke. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Királyi Egyetemi Katolikus Gimnáziumban, egyetemi tanulmányait a pesti egyetem bölcselet és történelem szakán végezte. Később ügyvédi vizsgát tett. Fejér megyei aljegyző, a magyar udvari kancellária alkalmazottja, később fogalmazója, az eperjesi kerület táblabírája, magas rangú állami közhivatalnok, a magy. kir. kultusz- és közoktatás minisztere. 1836–37-ben beutazza Németországot, Svájcot, Hollandiát, Franciaországot és Angliát. Utazásai alatt új politikai ideológiákat és új irodalmi ötleteket sajátított el. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Regényeiben és színdarabjaiban és kedvenc lapjában a Pesti Hírlapban" hirdette modern, haladó politikai eszméit. Véleményének megfogalmazása a számára fontos fogházjavítás kérdésében egész irodalmat teremtett. Első országgyűlési beszédében határozottan kiállt a zsidó emancipáció mellett. 1841-ben, amikor gróf Széchenyi István a frissen induló "Pesti Hírlap" ellen heves támadásba lendült, Kossuth Lajos védelmére kelt, s megírta a „Kelet népe és Pesti Hírlap” c. híres röpiratát. Batthyány Lajos és Teleki László grófok mellett ő volt a főrendi ellenzék egyik elismert és határozott vezéralakja.
"...Az »Arany kalászok« az ismert »Gondolatok« modorában szerkesztett gyűjtemény báró Eötvös József munkáiból. Azok a magasztos eszmék és igazságok vannak az «Arany kalászok«-ban összegyűjtve, melyeket báró Eötvös a sajtóban s a törvényhozás és tudományos társulatok termeiben hirdetett..." - írta a műről a Protestáns egyházi és iskolai lapok c. folyóirat (1893. december 21./36. évfolyam/51. szám)."