auction house |
Antikvárium.hu Kft. |
date of auction |
d-m-Y H:i |
title of auction |
Fair Partner ✔ Az Antikvarium.hu 50. Jubileumi online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika |
date of exhibition |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján december 2. és 9. között lehet megtekinteni. |
auction contact |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
link of auction |
https://axioart.com/aukcio/2021-12-12/jubileumi-a2 |
390. item
Tamási Áron: Bölcső és Bagoly (dedikált példány)
[Budapest], 1954, Szépirodalmi Könyvkiadó (Athenaeum Nyomda, Bp.), 208 p.
Szerző által dedikált példány. Bölcső és Bagoly. Regényes életrajz. Írta: Tamási Áron.
A címlapon a szerző, Tamási Áron tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: "S. E.-nek, az ifjúság egyik eszményi női képviselőjének, szívbéli jókívánságomat ajánlom. 1959. nov. 8. Tamási Áron"
Második kiadás. A címfedél Csillag Vera műve. Szerzői ajánlással kiegészített kötet. Az előlapon színes tollal beírt tulajdonosi bejegyzés látható. Nyomtatta az Athenaeum Nyomda Budapesten.
Kiadói félvászon kötésben lévő példány feliratos, színes illusztrációval ellátott, foltos címfedéllel, aranyozott feliratos, enyhén kopott könyvgerinccel, bélyegzéssel ellátott, kissé foltos hátlappal, hiánytalan állapotban.
A kötet szerzője, Tamási Áron (Farkaslaka, 1897. szeptember 20. – Budapest, 1966. május 26.) erdélyi magyar író. A két háború között gyors egymást követően jelentek meg novelláskötetei és regényei is. Az elsők között "A szűzmáriás királyfi", amit javarészt még Amerikában írt, de csak a hazatelepülése után fejezett be. Ezután jött a Címeresek (amiben az erdélyi világ feszültségeit írta meg), majd fő műve következett az "Ábel-trilógia". Ebből előbb az "Ábel a rengetegben", majd azt követően a folytatások az "Ábel az országban" és az "Ábel Amerikában" következett, amiknek a tartalmát javarészt a saját életélményeiből merítette. Az Újság, az Ellenzék munkatársa, valamint az Erdélyi Helikon alapító tagja volt. Külön rovata volt a Brassói Lapokban „Tiszta beszéd” címmel. 1935-ben részt vett az Új Szellemi Front kísérletében. Majd később a "Cselekvő Ifjúság" cikksorozatában az „erdélyi gondolatot” igyekezett megújítani.