Kieselbach Galéria

49. tavaszi aukció

37,5x57,5 cm
Olaj, vászon
Jelezve jobbra lent: Szinyei 1883

PROVENIENCIA
Egykor báró Kohner Adolf, Légrády Ottó, Haász László, dr. Gots András gyűjteményében.

KIÁLLÍTVA
Szinyei Merse Pál műveinek gyűjteményes kiállítása. Nemzeti Szalon, Budapest, 1905. (Kat. 5)
Szinyei Merse Pál gyűjteményes kiállítása. Ernst Múzeum, Budapest, 1912. (Kat. 52)
Köztulajdonba vett műkincsek kiállítása. Műcsarnok, Budapest, 1919. (Kat. 49)
Magyar táj- és életképkiállítás. Műcsarnok, Budapest, 1927. (Kat. 436)
Báró Kohner Adolf gyűjteménye.Az Ernst Múzeum XLVIII. Aukciója, Ernst Múzeum, Budapest, 1934. (Kat. 212)
Felvidéki mesterek. Műcsarnok, Budapest, 1938. (Kat. 14)
Szinyei Merse Pál emlékkiállítása. Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1948.
Bizományi Áruház Vállalat 27. képaukciójának kiállítása. MOM Művelődési Ház, Budapest, 1972. (Kat. 331)
Vonzások és változások. 18-19. századi magyar festészet magángyűjteményekben. A KOGART és a Magyar Nemzeti Múzeum közös kiállítása. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2013. (Kat. 122)

REPRODUKÁLVA
Malonyai Dezső: Szinyei Merse Pál. Budapest, 1910. 67. oldal.
Lázár Béla: Paul Merse von Szinyei, ein Vorlaufer der Pleinairmalerei. Leipzig, 1911. 44. oldal.
Báró Kohner Adolf gyűjteménye. Az Ernst Múzeum XLVIII. Aukciójának katalógusa. (XL. kép)
A Bizományi Áruház Vállalat 27. képaukciójának katalógusa. Budapest, 1972. (331. kép)
Végvári Lajos: Szinyei Merse Pál 1845-1920. Budapest, 1986. (Kat. 58)
Szinyei Merse Anna: Szinyei Merse Pál élete és művészete. Budapest, 1990. (174. kép; Kat. 145)
Molnos Péter: A Kohner-gyűjtemény. In.: Artmagazin, 2004. március. 17-23. oldal.
Vonzások és változások. 18-19. századi magyar festészet magángyűjteményekben. Kiállítási katalógus. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 2013. 96. és 166. oldal.

IRODALOM
Malonyai Dezső: Szinyei Merse Pál. Budapest, 1910.
Szinyei Emlékkönyv. Budapest, 1922.
Hoffmann Edith: Szinyei-Merse Pál. Budapest, 1943. (A kép oeuvre-katalógus száma: 222)
Végvári Lajos: Szinyei Merse Pál 1845-1920. Budapest, 1986.
Szinyei Merse Anna: Szinyei Merse Pál élete és művészete. Budapest, 1990. (A kép oeuvre-katalógus száma: 240)


Műteremből a természetbe

A Táj patakkal című festmény 1883-ban készült, egy évvel a korszakos jelentőségű Hóolvadás megfestése előtt, közvetlenül a Pacsirta című festmény megszületése és a bemutatását követő fanyalgó kritikák után. Szinyei – Bécsből hazatérve – valószínűleg hamar szembesült a Pacsirta művészi hiányosságaival. Hoffman Edit, a festő egyik korai monográfusa szerint: „Amit magának se szívesen vallott be, érzékeny szeme meg kellett, hogy lássa a Pacsirtán a valóság hitelének fogyatékosságát. Ráébredt arra, hogy a poétikus álmodozás kora az ő számára is elmúlt, hiába ismerte olyan jól a természetet, hogy emlékezetből is meg tudta festeni.” A korabeli források tanúsága szerint Mednyánszky László többször is javasolta Szinyeinek, hogy a műtermi munka helyett közvetlenül a természetben keressen inspirációt, s e tanácsok 1883 tavaszán meg is érlelték benne élete egyik legfontosabb művészi döntését: vásznával kiült a szabadba, s ekkor születő képeit plein air-ben fejezte be. Az új korszak első jelentős műve a most aukcionált, Táj patakkal című kép volt, „melynek remekül eltalált, finom tónusainak pontos valószerűségével – Szinyei Merse Anna szavai szerint – maga is meg volt elégedve”. A kép az életmű egyik legfrissebb alkotása, teljes egészében szabadban készült, s így közvetlenül sugározza az elsődleges tájélményt. Meller Simon, a korszak egyik legnevesebb művészettörténésze kulcsfontosságúnak tartja az ekkor készült néhány festményt. „A természethez fordult ellenőrzésért s nem bízott többé képzeletében. S íme, a természet megnyugtatja: finom tónusait, levegője játékát, vize zöldes tükröződését tökéletesen eltalálta.” – írta a most vizsgált képpel kapcsolatban.

Van Gogh, Cézanne és Corot közelében

Szinyei Merse Pál Táj patakkal című festménye egykor Kohner Adolf világhírű gyűjteményét gazdagította. A kollekció – Nemes Marcell, Hatvany Ferenc, Herzog Mór Lipót és gróf Andrássy Gyula válogatása mellett – minden idők egyik legjelentősebb magyar magángyűjteménye volt.
A kollekció építésének virágkora körülbelül egy évtizedig, 1904-től az első világháború kitöréséig tartott. Ebben az időszakban Kohner egyike volt az európai műpiac kiemelkedő vásárlóinak. Érdeklődési körének centrumában a francia impresszionisták álltak, de gazdag és rendkívül erős anyag reprezentálta a stílus 19. századi előzményeit, valamint a posztimpresszionista művészek tevékenységét is. Ehhez csatlakozott az ugyancsak elsőrangú műveket tartalmazó magyar anyag, melyben szintén rendező elvként érvényesült az impresszionisztikus látásmódhoz való alkotói viszony. Petrovics Elek 1929-es szavai szerint, a gyűjteményépítés első nagyobb kockája, egyben koncepcióformáló indulóeleme is hazai festő munkája volt. Kohner az ezredéves kiállításon vásárolta meg Szinyei Pacsirta című művét, mellyel – idézve Petrovics szavait – „mintegy felesküdött azokra a művészi törekvésekre, amelyek szervesen hajtottak ki saját korának szelleméből…”.
A gyűjteményt olyan művek fémjelezték, mint Cézanne Csendélet fekete órával című képe, Gauguin két vászna, A hívás és a Virágcsendélet, Maurice Denis Anyai boldogság, Puvis de Chavannes Magdolna, Van Gogh Olajerdő és Daumier Éneklő pár című festménye. A magyar festészetet többek között Munkácsy Köpülő nője, Szinyei Pacsirtája, Ferenczy Károly Október című képe, Fényes Adolf Kisvárosi délelőtt című alkotása, valamint számos kitűnő Rippl-Rónai festmény képviselte.
Különleges szerencse, hogy a most bemutatott Szinyei kép is feltűnik egy olyan enteriőr felvételen, melyet a Múlt és Jövő című zsidó kulturális folyóirat 1914-ben publikált, s melynek segítségével pontos képet alkothatunk a Táj patakkal című festmény egykori környezetéről. A fénykép az empire stílusú Kohner-palota halljának részletét ábrázolja. Balra fent a gyűjtemény három Corot-jának legszebbike, egy férfiportré kapott helyet, alatta a Kohner Adolf arcképét több alkalommal is megfestő Fényes Adolf Kugler sütemények című vászna látható. Jobbra fent Lotz Károly Női arcképe, alatta pedig a most aukcióra kerülő mű, Szinyei Merse Pál Táj patakkal című festményének részlete tűnik fel.

Molnos Péter