Kieselbach Galéria

50. őszi aukció

121x96 cm
Olaj, vászon
Jelezve a hátoldalon: Maria Berthold Graf Aichelburg / sohn des/ Alfons Grafen Aichelburg / und der / Josephine Grafinn Aichelburg/ geborenen / Grafinn Sohaaffgotsche/geboren den 21. July 1823./vermahlt mit/Theodora geborenen Schulfe/k.k.dieutenant in der Armee/Befitzer der Herrschaft/Marschendorf./ Gemalt in October 1888/von B Szekely/. Gestorben/den/13. May 1861


VÉDETT


IRODALOM:
- Székely Bertalan válogatott művészeti írásai, válogatta, bevezette és jegyzetekkel ellátta Maksay László, Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1962.
- Bakó Zsuzsanna: Székely Bertalan, Budapest, Képzômuvészeti Kiadó, 1982
- Székely Bertalan (1835-1910) kiállítása, szerk. Nagy Ildikó, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1999.
- Szíj Béla: Székely, Budapest, Corvina Kiadó, 2002.


Székely Bertalan pályáját az 1850-es években bécsi és erdélyi tartózkodások tagolták. Ebben az időszakban elsősorban portrékat festett, valamint alkalmazott művészeti feladatokat látott el. Egy brassói gyógyszertári cégérére felfigyelt a Dél-Erdélyben állomásozó Berres őrnagy, aki megismertette a fiatal festőt August Sculpe őrnaggyal. A fiatal festő a tiszt közvetítésével jutott elsősorban portré- és egyházi megbízásokhoz, megismerte Schwarzenberg herceget, Erdély kormányzóját is. Székely Sculpe segítségével jutott a Habsburg Birodalom karintiai eredetű, nagy múltú családja, az Aichelburg grófi család támogatásához is: „Sculpe sógora Aichelburg Berthold gróf meghívott engem, és így Marchendorfba mentem 1858 július végén. Novemberig portréfestészettel és képrestaurálással foglalkoztam...A fenti család nagyon barátságosan és tisztességesen bánt velem.”—írja Székely Bertalan naplójában. A Csehországban töltött időszak anyagi lehetőséget biztosított arra is, hogy a pályáján fordulópontot jelentő müncheni utazásra sort kerítsen, és Karl von Piloty mellett folytassa tanulmányait az Akadémián: „Csehországban...arczképezést folytattam, minek következtében annyit szereztem, hogy 1859 őszén Münchenbe mehettem.” Magánéletében is fontos változást hozott a csehországi tartózkodás: ott ismerkedett meg a birtok intézőjének húgával, Kudrna Jeanette-tel, akit a grófi család támogatása mellett 1860-ban feleségül vett.
Székely Berthold gróf meghívására érkezett Marchendorfba (ma: Horní Maršov), és minden bizonnyal hosszabb-rövidebb időt töltött a család egyéb birtokain, így Belohradban is. A prágai egyetem modern gondolkozású, kedvelt, művészetek iránt érdeklődő egykori filozófia- és jogászhallgatója– maga tehetséges zenész, zeneszerző, aki alkalmanként koncerteket is adott a birtok iránt rajongó és fejlesztésén szüntelenül munkálkodó, széles körben népszerű alakja volt az óriás-hegység vidékének. A környék lakossága egy ma is álló romantikus kastélyt épített az emlékére (1863), amely- a gróf személyiségével összhangban - harmonizál a tájjal és a közösséget is szolgálja.
Székely korai művei között előkelő helyet foglal el a tájháttér előtt, vadászöltözékben ábrázolt, szivarozó Aichelburg gróf portréja, amely elsősorban realizmusával hívja fel magára a figyelmet. A gróf pontos megfigyelő-készségről tanúskodó, háromnegyedes portréja a reprezentatív-hivatalos és a természetes ábrázolásra törekvő, a karakter és személyiség kutatására irányuló arckép jellegzetességeit egyaránt magán viseli. A felfelé irányuló tekintet, monumentális, képteret kitöltő figura a reprezentatív portré típusának jegyeit mutatja, míg a csípőre tett kéz és a rangra és előkelőségre utaló, de lazán tartott szivar eleganciát és keresetlenséget kölcsönöz az alaknak. A barokk óta virágzó - Vélazquez, Rubens, Van Dyck által teremtett hagyományt felidéző –vadászportré típusában gyökerező, a korabeli német festészet példáival, mint a pályáját Drezdában kiteljesítő Ferdinand von Rayski portréival és vadászjeleneteivel rokonságot mutató, arckép az ábrázolt személy természetszeretetére utal.
 
 
Balázs Kata