auction house |
HT Auction |
date of auction |
d-m-Y H:i |
title of auction |
Online árverés 2019.09.15 15 órától | HT Aukció, Könyv, metszet, fotó, papírrégiség, postatörténet, képeslap, egyebek |
date of exhibition |
not given |
auction contact |
36 30 932 4435 | papirregiseg@gmail.com | http://htaukcio.com/ |
link of auction |
https://axioart.com/aukcio/2019-09-15/online-arveres-2019-09-15-15-oratol-ht-aukcio |
114315. item
SZEDERKÉNYI Anna 1882-1948. író, hírlapíró, lapszerkesztő, drámaíró visit fotó, 1904.
Klein Márton és Fridländer Rozália leánya. 1885-1894 között Sályon töltötte gyermekéveit, ahol apja tanító volt. Miskolcon járt általános iskolába. A nagyváradi tanítóképző elvégzése után rövid ideig vidéken tanítóként dolgozott. Kaposváron kezdte újságírói pályáját, majd Budapestre került. 1910-ben a Független Magyarország munkatársa lett.
1912 és 1915 között elvált első férjétől, Haraszthy Lajostól, akivel még a tanítóképzőben ismerkedett meg, majd 1913. október 21-én Budapesten férjhez ment Párniczky Ede Mária Gergely József (szül. 1887. aug. 26.) pénzügyminisztériumi osztálytanácsoshoz.[1] Sokat tevékenykedett különféle nőszervezetekben. Részt vett a Nyomorék Gyermekek Otthona, a Stefánia Anya- és Csecsemőotthon és a Szülők Iskolája felállításában, később pedig a Magyar Anyák Szent István-napi Bizottságának alapításában.[2]
1926-ban felelős szerkesztője lett a Kis Újságnak. Nem teljesen bizonyított, hogy első női tagja lett volna a Budapesti Újságírók Egyesületének, de valóban az első nő volt, aki felelős szerkesztőként egy országos napilapot irányított. A második világháborút követően teljesen eltűnt; írásait betiltották.
Főként regényeket, novellákat írt, az ún. középosztály igényei szerint. Műveinek középpontjában többnyire a nő áll, a dolgozó nő és a családanya szerep közötti konfliktus érdekli. Regényeiben "a modern nők lelkivilága gondosan kidolgozott helyzetképek kíséretében elevenedik meg… Szederkényi Anna realista megfigyelő, ismeri az életet, hajlamos az elmélkedésre. A romantikus szerelemből való kiábrándulást, a dolgozó asszony csalódásait, a családi élet szétomlását megelevenítő erővel festi."[3]
Számos sírós-érzelgős Courths-Mahler-regény fordítójaként is hírnevet szerzett.