Honterus Antikvárium és Aukciósház

Fair Partner ✔
117. árverés | könyv, kézirat, papírrégiség, fotó

Pesten, [1847.] Trattner-Károlyi. [6] +168 p. Első kiadás. Szentkirályi: 138.
A címlap előtt beragasztott, hajtott levélen: „⁓ ⁓ úr elutaztakor különösen meghagyá, hogy legujabb munkájából, mihelyst a sajtó alól kikerül, nevében a Tekintetes Urnak egy kedveskedési példányt küldenék…Pest, február 20. 1847. alázatos szolgája Tasner Antal.”
Tasner Antal (1808-61) ügyvéd Széchenyi István titkára és bizalmasa volt 1833 november és 1848 szeptember 5. között. Tasner az építendő Lánchíd 1832-től meginduló előkészítő munkáiban tevékenyen részt vett, s 1840-től a Lánchídtársaság titkára lett. Itt ismerte meg Sina Simon bárót, aki később titkáraként alkalmazta. A kor reform-országgyűléseinek szinte mindegyikén jelen volt: az 1825–1827. évin mint joghallgató, az 1830. évben tartott és az 1832–1836. évinek egy részén mint Andrássy gróf titkára, az 1839–1840. évin mint Széchenyi gróf titkára és a távollevő Zichy László gróf követe vett részt. A Széchenyi által alapított egyletek és vállalkozások szervezési és első fejlődési korszakában rendszerint ő volt a jegyző és előadó: így például a pesti nemzeti kaszinónál, a lóversenyzés alapításánál, az állattenyésztő társaságnál (melynek 1830–1835-ig hivatalosan jegyzője volt), s amelyből a gazdasági egyesület származott (utóbbinak is választmányi tagja lett), a Duna- és Tisza-szabályozásnál. A Magyar Tudományos Akadémia 1833. november 15-én választotta levelező tagjává, itt a zsebszótár megalkotásának munkálataiból vette ki jelentősen a részét. Széchenyi István Tasner Antalra hagyta „teljes szellemi hagyatékát” az összes naplóit, jegyzeteit azzal a megbízással, hogy azokat kiadás előtt nézze át, a kényes vagy dehonesztáló részeket semmisítse meg, vagy tegye olvashatatlanná. E kérést Tasner lelkiismeretesen végre is hajtotta. A címzettet nem ismerjük. Szép állapotú, jól olvasható dokumentum. E röpiratában Széchenyi a túlzó ellenzéki magatartás előnytelen következményeire mutat rá és újfent bírálja Kossuth politikáját.
Korabeli, kopottas félvászon-kötésben. A tábláknál gyengül a fűzés. A címlap felső szélére ragasztott papírszeleten (alatta pecsét) Szalay Imre (1787-1848) névbeírás, talán a nyelvész, filozófus, hittudós tanár tulajdona volt, vagy a múzeológus, múzeumigazgatóé (1846-1917). Elöl beragasztott ex libris, hátul ÁKV aukciós címke.