Honterus Antikvárium és Aukciósház

78. aukció

Az emlékkönyv tulajdonosa Sylvester Schaffmann salzburgi eredetű személy volt, 1564 júliusában a freiburgi egyetem beiratkozott hallgatójaként szerepel a matrikulákban (Mayer, Hermann: Die Matrikel der Universität Freiburg i. Br. Von 1460-1656. I. Freiburg im Breisgau 1907, 479. o.: Silvester Schaffman Frisacensis nob. Laicus dio. Salisb. – eszerint salzburgi egyházmegyés friesachi nemes volt), ebben az évben július 30-án éppen Freiburgban keltezte Jacobus Welsinger az emlékkönyvi bejegyzését Horatius-idézettel. Az egyik, 1593-ban egy tiroli városkában (Leontium Tyrolis: a helynév nehezen azonosítható: leginkább egy Lenzberg nevű tiroli faluról lehet szó, melynek Ferher a papja volt) ajánlást író Valentinus Ferhernek 1611-ben a Tirolhoz közeli Rovereto/Rofreit város könyvtárában maradtak fenn könyvei 1611-es ex librissel (ekkor virgeni lelkész volt), ill. 1579-es possessor-bejegyzéssel (ekkor szintén salzburginak írja magát) (Walter Manica: EPOS. ELENCO POSSESSORI [ultimo aggiornamento: 10/03/2009] 72). Ferher ajánlásában (Nobili, erudito et praeclaro viro ac domino Sylvestro Schaffmanno, praefecto Salisburgiaco in Lemberg etc., fautori suo syncero et optimo stb.) ill. a hátlapon 1599-ből a szintén tiroli Joannes Knipfelberger, lienzi plébános (pro tempore indignus pastor Lienzensis, Lienz valóban Tirolban található) ajánlásában (nobili … viro, domino Sylvestro Schafman de Hainecles iurisdictionis Lembergensis possessori etc. domino et amico reali) egyaránt szerepel Lemberg település neve, melynek eszerint Schaffmann 1593-1599 között a praefectusa (kormányzója) volt és birtoka is volt ott, továbbá 1593-ban Ferher ott volt plébános és suppraefectus. A görzi prépost és főesperes 1568-ban kelt Vergiliusszal ékes ajánlása is tiroli környezetre mutat. Leginkább a stájerországi Lemberg nevű apró településsel lehet azonos.
Döntően latin nyelvű, ismerősöktől, barátoktól, rokonoktól származó, kézzel írt bejegyzésekkel. Számos, elsősorban klasszikus idézetet tartalmaz. Az emlékkönyvbe neves egyházi és világi személyek jegyeztek be. Az idézetek klasszikus szerzőktől, pl. Vergiliustól, Horatiustól származnak. A latin mellett héber nyelvű idézet is található az emlékkönyvben (a 16. zsoltárból), valamint az idézetek mellett heraldikai ábrázolások (a beírók címereinek rendkívül szép kivitelű rajzai) is díszítenek.
Összesen 7 lap, korabeli kézírással beírva, megkímélt állapotban.