2025. szept. 29., hétfő
Katalógus bemutatás

Mike és Portobello Aukciósház
38. aukció

2010. 04. 08. csütörtök 17:00

 
549.
tétel

STEIER Lajos: A tót nemzetiségi kérdés 1848-49-ben. I-II. kötet.

STEIER  Lajos: A tót nemzetiségi kérdés 1848-49-ben. I-II. kötet.

Bp. 1937. MTT. VIII, 670 l.; 787 l. /Magyarország újabbkori történetének forrásai. Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez./ Fűzve, kiadói borítékban. 1848. március 15-e után a felső-magyarországi vármegyék szlovák lakosságának...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

549. tétel
STEIER Lajos: A tót nemzetiségi kérdés 1848-49-ben. I-II. kötet.
Bp. 1937. MTT. VIII, 670 l.; 787 l. /Magyarország újabbkori történetének forrásai. Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez./ Fűzve, kiadói borítékban. 1848. március 15-e után a felső-magyarországi vármegyék szlovák lakosságának álláspontját az örömteli várakozás jellemezte. Üdvözölték a jobbágyfelszabadítást, a rájuk is kiterjesztett jogegyenlőséget, a „márciusi szabadság” egyéb vívmányait.1 Ezzel egyidejűleg azonban a szlovák nemzeti törekvések vezetői előbb a március végi Nyitra-megyei, majd egy hónappal később a brezovai petícióban már felvázolták nemzeti követeléseik körvonalait. Erre támaszkodva, május 10-én Liptószentmiklóson elfogadták azt a 12 pontból álló, átfogó nemzeti programot is, amely az addigi nyelvi, kulturális, oktatási kéréseken túllépve, már a szlovák nemzet egyenjogúságára, a nemzeti autonómiára irányuló politikai követeléseket is tartalmazott, beleértve Magyarország esetleges föderatív átalakítását is. A Ľudovít Štúr, Jozef Miloslav Hurban és Michal Miloslav Hodža által vezetett szlovák mozgalom a magyarokkal való szakításra, a konfrontációra törekedett. A szlovák vezetők részt vettek a Bécsben tartott szláv tanácskozáson, majd a prágai szláv kongresszuson, amely az ott elfogadott „ausztroszláv koncepció” szerint a birodalmat lényegében cseh–szláv dominanciájú szövetségi állammá kívánta átalakítani, Ausztria és a dinasztia megőrzésével, a magyarok ellenében. A szlovák vezetők az osztrákbarát és magyarellenes délszláv fegyveres mozgalomtól, valamint a taktikázó Bécs támogatásától remélték a szlovák nemzeti célok megvalósítását. A magyar kormány a szlovák nemzeti szervezkedést nem tartotta jelentősnek. A szlovákok Jelsiccsal tárgyaltak, a terv az volt hogy egyidejűleg támadnak. A három szlovák hadjáratot (osztrák vezetéssel) a Bécsben megalakult Szlovák Nemzeti Tanács írányította, de különösebb sikereket nem értek el. A Tanács később memorandumot nyújtott be Ferencz Józsefnek, szlovák politikai autonómiát kérve, de nem jártak sikerrel. Spira György történész ex librisével.