Krisztina Antique Book Shop

37th book auction

[258]p. Magyar nyelvű. Kisebb szövegrészek, szavak német illetve latin nyelven kerültek a jegyzőkönyvbe. Falusi István, Turner Benedek és Strasser György bírák időszaka. (Egy rövid bejegyzés 1679-ből származik.) Folyamatosan vezetett városi jegyzőkönyv. Kiemelkedő helytörténeti értékkel bír. A város társadalmát, lakóinak konfliktusait, hétköznapi életét kiválóan lehet rekonstruálni a beírások alapján. A somorjai jegyzőkönyvekből a 17. századtól a 18. századig több kötet ismert. Feltehetőleg a 19. században származtak el Somorjáról. A 18. sz.-i jegyzőkönyvek közül az 1732-1748 között vezetettek Zellinger Erzsébet nyelvtörténész profeszor birtokában vannak, akihez családi örökségként kerültek. 2014-ben kezdeményezte a jegyzőkönyvek nyelvtörténeti feldolgozását. A Magyar Nyelv c. folyóiratban részletek jelentek meg a 18. sz.-i protocollumból. A csallóközi Somorja 1405-ben lett város. Luxemburgi Zsigmond király adományozta a városi jogot. A kora újkorban (16-17. sz.) Pálffy birtok lett. A városi kiváltságok elnyerésének 600. évforgulójára rendezett konferencián, 2005-ben dolgozták fel Somorja történetét. Ifj. Novák Veronika: A somorjai városi közigazgatás a 16. század végétől a 18. század közepéig. (Fejezetek Somorja város történetéből. ... Somorja -Dunaszerdahely, 2005. 53-93.p.) Jelen kötet hiánypótló a 17. sz.-i források sorában. További kötetek a Pozsonyi Állami (Nemzeti) Levéltár Vágsellyei Fióklevéltárában találhatók. Prov.: Kisfaludy Zsigmond hagyatékából. Az első ív elvált a könyvtesttől, az utolsó levél szélei körben hiányoznak. Néhány levél kijár. Fűzve, pergamen kódexlapba helyezve, mely kétséget kizáróan a jegyzőkönyv készítéskor mint kötéstábla került a kötetre. A kötésre használt kódexlap egy 12. századi Biblia-töredék a Bírák könyvéből (11,29–13,2). Írása 12. századi karoling minuszkula, a töredéket egy egyszerű vörös P iniciálé díszíti. Mivel a pergamentöredék Somorja városa 17. századi jegyzőkönyvének borítójául szolgált, minden bizonnyal ez a töredék egy Magyarországon használt kódex emlékét őrzi. [Madas Edit és Lauf Judit szíves közlése.] A kodexlap belső felén korabeli beírással 1630-as (esetleg 1639-es) évszám olvasható. Egyik szélén korábbi tulajdonosa, kissé elmosódott beírásával: „Átnéztem 1867. máj. 18 án. Kisfaludy”. 20 cm.