Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 15. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

[Budapest], [1933], Dom (Révai Irodalmi Intézet Nyomdája, Bp.), 183 p. + [1] p. + 35 t.: ill.
Első kiadás. A modern katolikus művészet. Írta: Dr. Somogyi Antal.

A címfedél belső oldalán Horthy Miklósnak Magyarország Kormányzójának Ex-libris címkéje látható. (Az Ex-librisre vonatkozó adatok az Iparművészeti Múzeum Gyűjteményi Adatbázisából származnak.)
Az Ex-librist készítették: Farkas Dezső és Révész Kornél.
A készítés ideje: 1932.
Méret: 8 cm x 12 cm.
Anyag: papír.
Technika: fotókópia, fotómásolat.
Az Ex-libris címkén a Halasy–Horthy-kastély főhomlokzati képe látható.

Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. - Estoril, 1957. február 9.) magyar politikus, a 20. századi magyar történelem meghatározó alakja. Az Osztrák-Magyar Monarchia tengerésztisztje, 1909–1914 között Ferenc József szárnysegédje volt. Az első világháború folyamán ellentengernaggyá, az őszi rózsás forradalom allatt altengernaggyá nevezték ki. Ő volt az utolsó főparancsnoka a Monarchia flottájának. 1920 és 1944 között a Magyar Királyság kormányzójaként tevékenykedett.

35 képtáblán számos fekete-fehér, feliratos képpel illusztrált, valamint előszóval, végszóval, részletes tartalomjegyzékkel, a képek jegyzékével kiegészített kötet. A könyvet a Révai Irodalmi Intézet Nyomdája nyomtatta Budapesten.
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott, a kiadó emblémájával és dombornyomott keretezéssel ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos, gazdagon mintázott könyvgerinccel, néhol enyhén foltos belívekkel, hiánytalan, jó állapotban.
A kötet szerzője, Somogyi Antal (Abda, 1892. április 25. – Győr, 1971. január 5.) magyar római katolikus pap, művészettörténész, egyetemi magántanár. A bécsi Pázmáneum Papnevelő Intézet teológusnövendéke. Ezt követően lelkipásztorként, majd nevelőként, utána a győri papnevelő prefektusaként dolgozott. 1929-től művészettörténetet tanult Rómában, később teológiai, valamint egyetemi magántanár lett. 1946-tól 1952-ig plébánosként tevékenykedett Mosonszentmiklóson, majd 1952-től a győri szeminárium rektora volt, ezt követően 1958-tól kanonoki, 1965-től nagypréposti tisztséget töltött be. Több Templom korszerű díszítésében részt vett tanácsadóként, valamint népszerűsítette a modern magyar egyházi művészetet.