2025. Sep. 20., Saturday
External online auction

Régikönyvek.hu
Fair Partner ✔
51. Online árverés

12-06-2023 15:30 - 18-06-2023 20:00

 
249.
tétel

Sinkovits Imre Vigasz-lámpácskák" (aláírt cédulával)"

Sinkovits Imre Vigasz-lámpácskák

Sinkovit Imre. Vigasz-lámpácskák". Válogatott írások 1981-2000. Budapest, 2001. Kairosz Kiadó (Akadémiai Nyomda). 171 + [5] p. Hozzátartozik egy autográf, aláírt cédula: "Thurzó: nagyon hosszú és gyenge, tehát kimarad! Sinkovits...

Archive item - The artwork is not available

Catalog with results!

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register

Full description


Please log in or register if you want to see the whole description.


recommended art works in the catalogue

249. item
Sinkovits Imre Vigasz-lámpácskák" (aláírt cédulával)"
Sinkovit Imre.
Vigasz-lámpácskák".
Válogatott írások 1981-2000.
Budapest, 2001. Kairosz Kiadó (Akadémiai Nyomda).
171 + [5] p.
Hozzátartozik egy autográf, aláírt cédula: "Thurzó: nagyon hosszú és gyenge, tehát kimarad! Sinkovits Imre."
Sinkovits Imre (Budapest, 1928. szeptember 21. – Budapest, 2001. január 18.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. Öccse, Sinkó László Kossuth-díjas színművész, felesége, Gombos Katalin szintén színművész volt. Gyermekeik Sinkovits-Vitay András (1952) és Sinkovits Mariann (1954) színművészek. 1948-tól a Belvárosi Színházban, 1949-től az Ifjúsági Színházban játszott, ösztöndíjasként az Apák ifjúsága című darabban láthatta a közönség. Kolléganője Gombos Katalin színésznő volt, aki éppen ekkor szerződött vidékről Budapestre, a darabban ő alakította Dását. Hamarosan szerelem szövődött köztük, és 1951-ben össze is házasodtak. Ugyanebben az évben szerezte meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, valamint ugyanekkor a Nemzeti Színházhoz ment át, ahol 1956-ig játszott. Az áttörést Madách Imre Mózes c. darabjának főszerepe jelentette számára. Mózest, olyan drámai erővel játszotta el, hogy a bemutatótól számítva 22 éven keresztül, 700-nál is több alkalommal lépett fel ebben a szerepben.
A Balatoni Monika szerkesztette kötetet forgatva az olvasó rácsodálkozik arra a tényre, hogy Sinkovits Imrének egy kötetre való írása jelent meg az elmúlt húsz évben különböző folyóiratokban, hetilapokban (Tiszatáj, Film, színház, muzsika, Magyar Ifjúság). A tematikus rendben sorakozó írások a jól ismert Sinkovits Imrét új oldaláról reprezentálják: aki A sosem felejthetők című bevezető írásában mesél származásáról, a felejthetetlen szülőkről, nagyszülőkről. Az ősök, az idősebbek, a régmúlt iránti tisztelet és szeretet hatja át írásait, búcsúbeszédeit, nekrológjait, versét. Olyan mindenki számára példaadó emberi tulajdonságok jellemezték, mint a hűség és a szeretet. De ezeket az elveket nem látványosan hangsúlyozta, hanem cselekedeteiben, szerepeiben juttatta kifejezésre. Hűséges volt a családjához, a színházához, egykori iskolájához (Az óbudai Árpád Gimnázium), barátaihoz. A kollégái is szerették, mint ahogyan ő is szerette őket, mert számos beszéd olvasható a kötetben, amelyeket az örökre eltávozott színész társai ravatalánál mondott (Mészáros Ági ravatalánál, Isten veled Gyuri!). Ablonczy László Utószavában Szeretet-lámpácskáknak hívja a művész mindenkire odafigyelő személyiségét. Külön „fejezetbe gyűjtötte” a szerkesztő a határon túli magyarságról, illetve az erdélyi vendégszereplésekről szóló cikkeket. Dokumentálja a kötet Sinkovits Sütő Andrással való barátságát, akinek színműveiben mindig feledhetetlen alakítást nyújtott.
Illusztrált kiadói kartonálásban."