2025. okt. 06., hétfő
Online aukció

Artiva Gallery
Fair Partner ✔
Artiva tavaszi aukció

2024. 04. 08. hétfő 14:30 - 2024. 04. 28. vasárnap 19:00

 
45.
tétel

Scholz Erik: Kisfiú (1951)

Scholz Erik: Kisfiú (1951)

A tétel megtekinthető az Artiva Gallery honlapján is: Scholz Erik: Kisfiú (1951) Technika: olaj, vászon Oeuvre kat #1463 Jelezve balra lent Méret: 90,5 x 70 cm a Műcsarnokban...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció
45. tétel
Scholz Erik: Kisfiú (1951)

A tétel megtekinthető az Artiva Gallery honlapján is:
Scholz Erik: Kisfiú (1951)




Technika: olaj, vászon
Oeuvre kat #1463
Jelezve balra lent
Méret: 90,5 x 70 cm
a Műcsarnokban kiállítva

Scholz Erik (Budapest, 1926. - Zsennye, 1995.) magyar Munkácsy Mihály díjas festőművész
1949: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Szőnyi István, Fónyi Géza.
1949-1950-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanársegédje.
1957: féléves tanulmányúton van Párizsban.
1958: második féléves tartózkodása Párizsban.
1950-es évek végén Scholz Eriket is megérintette a szürrealisztikus-neomanierista szemlélet, amely Csernus és Gyémánt képein látható.
1960-1970-es években a neomanierista festői felfogást írja felül expresszív színkezeléssel. Festett felületeinek összhatását meghatározza a szintetikus oldószerrel kevert tempera, amely selymes fényű, de matt felületet ad.
„1987-ben letelepedtem Zsennyén és ettől kezdve munkásságomban komoly fordulat állt be. Talált természeti tárgyakból építkező művek jöttek létre. A megjelenítés rajzát egy gombafonadék felhasználásával alakítom, amelyet a rábamelléki erdők rejtenek (Rizomorfa armillariae). Környezetem biovilágából a természet atavisztikus jelképrendszerét vélem feltalálni, amely a létezés és halál mivoltáról beszél.” A zsennyei erdőkben talált egy fákon élősködő gombafajt (Rhizomorpha armillariae), amelynek természetes állapotú fonalhálózatát ragasztotta képeire a 80-as évektől. A gombafonalak struktúrája határozta meg e képeinek kompozícióit, miközben a képszerkezet egyre konstruktívabbá vált.
Képeinek faktúrájában még egy anyag szerepelt, a fahamu, mely szervesen beépült a festői közegbe. Rituális tárgykészítésénél a hamu jelentéstartalmának egész körét kiaknázta.