2025. Oct. 22., Wednesday
Catalogue presentation

Dávidházy Antique Book Shop
books

06-12-2008 11:00

 
232.
tétel

Scaliger, Julius Caesar: Exotericarum exercitationum XV de subtilitate, ad Hieronymum Cardanum. In fine sunt indices prior breviusculus, continens sententias nobiliores: alter opulentissimus, pene omnia complectens.

Scaliger, Julius Caesar: Exotericarum exercitationum XV de subtilitate, ad Hieronymum Cardanum. In fine sunt indices prior breviusculus, continens sententias nobiliores: alter opulentissimus, pene omnia complectens.

Hanoviae, 1634. Wechelianis. [16], 1076, [80] p. – 170 mm Szövegközti kisebb fametszetes illusztrációkkal, a címlapon metszetvignetta. Scaliger munkája az itáliai reneszánsz egyik alapműve a természetfilozófiai polémia műfajában....

Archive item - The artwork is not available

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register

Full description


Please log in or register if you want to see the whole description.


recommended art works in the catalogue

232. item
Scaliger, Julius Caesar: Exotericarum exercitationum XV de subtilitate, ad Hieronymum Cardanum. In fine sunt indices prior breviusculus, continens sententias nobiliores: alter opulentissimus, pene omnia complectens.
Hanoviae, 1634. Wechelianis. [16], 1076, [80] p. – 170 mm
Szövegközti kisebb fametszetes illusztrációkkal, a címlapon metszetvignetta. Scaliger munkája az itáliai reneszánsz egyik alapműve a természetfilozófiai polémia műfajában. A mű címe azt sugallja, hogy e mű a szerző 15. filozófiai kötete, tudni kell azonban, hogy az előző 14-et a szerző meg sem írta. A könyv valamennyi fejezete a természetfilozófiával foglalkozik, mindazokkal a diszciplínákkal, amelyek beletartoztak ebbe a tudomány-kategóriába a reneszánsz idején, vagyis a természettudományokkal általában. Az asztronómiáról szóló részben Scaliger kigúnyolja kortársát Cardanot, amiért túlzott asztrológiai jelentőséget tanúsít az üstökösöknek. Tagadja, a világegyetem pusztulásának bizonyítottságát, amely ugyancsak Cardanotól származott. Scaliger Cardano számos más, a természettudomány terén tett feltevését is visszautasította, pl. a hattyú haláldaláról szólót, vagy a drágakövek titokzatos erejével kapcsolatosat ugyanúgy, mint a páva rút lábai miatti szégyenéről szólót. Számos korabeli kísérletről számol be a természettudományok különböző területeiről, megmagyarázva az egyes jelenségeket, és eloszlatva a velük kapcsolatos dilemmákat. A kötet mélyrehatóan foglalkozik a földön található manók és a mágnesesség viszonyával. Scaliger könyve méltán lett rendkívül népszerű és széles körben olvasott abban az időben. Ám nagy hatást gyakorolt a későbbi filozófusokra, természettudósokra és természethistóriával foglalkozókra is. Hírneve jóval túlélte magát a szerzőt. Csodálói között volt Lipsius, Bacon, Leibnitz és Kepler, aki később munkájában felhasználta Scaliger tudományos tanait.
Korabeli egészpergamen-kötésben.
Rendkívül ritka természettudományos mű!