Darabanth Aukciósház

Fair Partner ✔
509-510. Gyorsárverés

Rippl-Rónai József (1861-1927): Hölgy kalapban (Mrs. Hartmann), Vevey, 1915. Ceruza, akvarell, papír, jelezve jobbra lent RR. Lap alján Rippl-Rónai József autográf feliratával: "Mrs Hartmann. Podmanitzky báró napa. Hotel d'Angleterre Vevey. (amerikai asszony) 1915" Proveniencia: Vásárlás a budapesti Piktúra Galériában. A rajzot azonosította Rum Attila művészettörténész. 13,5x7 cm. Üvegezett fakeretben. Rippl-Rónai Józsefet 1914 nyarán, az I. világháború kitörése idején internálták Franciaországban. Szabadulása után különböző svájci településeken tartózkodott, mielőtt hazatért volna Magyarországra. Az időszakban készült műveiből tárlatot rendeztek az Ernst Múzeumban 1915-ben, amelyről a Művészet c. folyóiratban Dömötör István számolt be: " (...) A kiállítás e kikapott darabjain kívül, még jobban hivatkozhatunk a gyűjtemény egészére amely az Ernst-muzeum termeit szorongásig megtöltötte, s amelynek csak kevés darabja készült itthon, azóta, hogy Rippl-Rónai Svájc Vevey nevű városkájából megjött. Rippl-Rónai mindig termékeny művész volt. Nem a hamar kifáradó, énervait, nehezen vajúdó alkotók közül való. Alig hisszük azonban, hogy egy esztendő leforgása alatt, más körülmények közt többet produkált volna annál, mint amit dús és szuverén talentuma most sorakoztatott együvé, Issy L'Eveque, Macon, Chartreus, Vevey aláírású rajzokban és festményekben. Aki végignézte a kiállítást, örvendve láthatta továbbá, hogy a művészt nem hagyta el régi, aranyat érő humora és elméssége. Képeinek elnevezése mindig sajátos volt, valamikor vörös posztóként ingerelte az akadémikus ízlést, de ez a stilizáló hajlandóság soha nem virágzott különbül, mint most, azokban az egyéni zamatú jegyzetekben amelyek rajzlapra írva egy-egy rajz modelljét, keletkezését kommentálják (...) Valószínűleg két oka van annak, hogy Rippl-Rónai művei közt ezúttal a grafika foglalta el a trónt, hogy néhány portré-festmény mellett rajzok vésődtek legjobban emlékezetünkbe. Az egyik az a külső momentum, hogy a művész, franciaországi időzése alatt, nem válogathatott tetszése szerint technikai eszközökben. Meg kellett elégedni a zsebben hordható ceruzával és tollszárral, annak is a vastagabb végével. A másik ok a művész körül hullámzó, különös ritmusú élet, amely őt magát is meglepő szituációkba sodorta, tele volt a szinek, formák, arcok és gesztusok mozgalmasságával, az idegek, a légkör feszültségével. (...)"/ pencil and watercolour on paper, signed, framed.