Virag Judit Gallery and Auction House

autumn auction

Pasztell, lemezpapír, 42x52,5 cm
Jelezve balra lent: Csukly Károly barátomnak Rónai és jobbra fent elmosódva: Csukly Károlynak Rónai 1914

PROVENIENCIA:
-A család birtokában
-Jelenlegi tulajdonosnál 1994 óta

KIÁLLÍTVA ÉS REPRODUKÁLVA:
-Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása. Magyar Nemzeti Galéria, 1998, katalógus: 120.
-József Rippl-Rónai. Le Nabi hongrois. Musée Départemental Maurice Denis "Les Prieuré", Saint-Germain-en-Laye, 1998, katalógus: 95.

-Ein Ungar in Paris. József Rippl-Rónai. Schirn Kunsthalle, Frankfurt, l999, katalógus: 57.

REPRODUKÁLVA:
-Le Courrier des Yvelines, 7 Janvier 1999
-Figaroscope, 13 janvier 1999
-Infodép 78, novembre 1998
-Le Journal de Saint-Germain, 20 novembre 1998
-La Lettre des Musées & Expositions en Yvelines,premier semestre 1999
-L'Oeil, décembre 1998 – janvier 1999
-Panorama du Médecin, 3 décembre 1998
-Paris-Mantes-Poissy, 17 decembre 1998
-Toutes les Nouvelles de Rambouillet, 6 janvier 1999
-Toutes les Nouvelles de Saint-Quentin, 6 janvier 1999
-Toutes les Nouvelles de Versailles, 6 janvier 1999
-Valeurs actuelles, 5 decembre 1998
-Valeurs de l'Art, janvier-fevrier 1999

Kaposvár egykori jegyzője, Csukly Károly, gyönyörű feleségének pasztell-arcképe a remekművek titokzatos útját járta be. Lappangott, majd hirtelen felvillant és rövid idő alatt az oeuvre egyik legkiemelkedőbb helyét harcolta ki magának. Nyilván az, hogy Rippl-Rónai – különösen még életében gyakori – kiállításain nem szerepelt a kép, de még a 2. világháború utáni bemutatókon sem, hirtelen felbukkanásakor csak fokozta a körülötte megnyilvánuló rácsodálkozást. A kép a modell családja, majd azok leszármazottainak tulajdonában volt: megóvott körülmények között lógott egy vidéki szoba falán, úgy ahogy azt Rippl-Rónai (a mellékelt) levelében óhajtotta. Így ez az alkotás nem szólt bele a fontos képek kiállításról kiállításra zajló virtuális vetélkedésébe. Csuklyné képe váratlanul és a befogadáshoz már teljesen megérett pillanatban került a nagyközönség elé.

Erről a valaha nyilván lenyűgöző szépségű modellről 1914-ben készült a pasztellkép. 1998-ban szerepelt először a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményes Rippl-Rónai kiállításán és Mojzer Miklós, a Szépművészeti Múzeum akkori igazgatója már megnyitóbeszédében meghatottan beszélt a "fantasztikus aranyhátterű modern ikonról. " A kép hangos feltűnést keltett, majd a valamennyire szűkített anyaggal együtt elutazott Francia-, majd Németországba.
Valamit tud ez a kép, ami egyértelműsíti Rippl-Rónainak a francia és a magyar művészet közötti híd szerepét. A kép e különös értékére nemcsak itthon, de Franciaországban is felfigyeltek. A francia sajtó 101 cikkben foglalkozik Rippl-Rónai 1998-99-es, a Párizs melletti Saint-Germain-en-Laye-ben, Maurice Denis "Les Prieuré" múzeumában rendezett kiállításával. Többféle Rippl-Rónai kép illusztrálja a beszámolókat, illetve kritikákat, de képünk kiemelkedő franciaországi sikerét az is bizonyítja, hogy Csuklyné képét, amelyen a modell fehér, különös jégmadár-díszű nagy kalapjában látható, tizenhárom franciaországi újság, illetve folyóirat reprodukálja, – messze többször, mint Rippl-Rónai nagyhírű, ismert képeit. (Lásd a mellékelt sajtófigyelőt.) Nem véletlen ez, hiszen legvilágosabban éppen ezen a képen vált értelmezhetővé, hogy a francia művészeti hatásokat Rippl-Rónai milyen fennkölt egyszerűséggel teszi sajátosan magyarrá. Pontosabban fogalmazva, a modern francia művészetnek egy, a maga számára újjáformálható részét.

Hogy valamennyire dokumentálni próbáljuk a fent elmondottakat, nevezetesen Rippl-Rónai francia művészetből vett forrásait, analógiaként két képet villantunk fel, egy 1890-es Aristide Maillol és egy tizenöt évvel később készült Matisse képet. Mindkettőn női arcképet látunk aranysárga, illetve a szivárvány minden színét előhívó háttér előtt, a képek szellemiségét magukba sűrítő kalap-fantáziákban. Stilárisan a Rippl-Rónai művészetét ért hatások két végpontját érintjük az analógiaként szerepeltetett képek fölidézésével. E képek a Nabis (Próféták) és a Fauves (Vadak) franciaországi művészeti csoportosulások jellemző mérföldkövei. A Gauguin művészetéből eredeztethető Nabis-csoportnak Rippl-Rónai maga is kültagja volt az 1890-es évek elején, míg a Matisse-művekkel az 1910-es párizsi útja során, – annak gyűjteményes kiállítását látva – kellett lélekben megküzdenie. Csukly Károlyné portréja magában hordozza ezeket a – tágan értelmezve – két forrásból nyert információkat, a színek bizarr ütköztetése mellett a lágy és lírai képi kifejezésmódot, csakúgy, mint a bátor kontúrjaival a fauves-os expresszivitás irányába mutató megoldásokat. Rippl-Rónai e franciás hatásokat képes volt oly módon kezelni, hogy a magyar művészet áramába simuló modern remekművet hozzon létre.

Bernáth Mária