2025. okt. 01., szerda
Élő közvetítés (LIVE)

Pintér Aukciósház
Fair Partner ✔
AUKCIÓ A VASZARY GALÉRIÁBAN 2023 Balaton, nyár, szerelem...

2023. 08. 12. szombat 18:00 - 2023. 08. 12. szombat 20:41

 
268.
tétel

Rippl-Rónai József (1861-1927): Balatoni fürdőzők

Rippl-Rónai József (1861-1927): Balatoni fürdőzők

pasztell, papír24 x 35 cmj.j.l.: Rónai Dr. Bellák Gábor szakvéleményével SZAKVÉLEMÉNY Rippl-Rónai József: Balatoni táj, 1923 körül papír, pasztell, 233 x 350 mm jelezve jobbra lent: Rónai Rippl-Rónai József (1861-1927)...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció
268. tétel
Rippl-Rónai József (1861-1927): Balatoni fürdőzők
pasztell, papír
24 x 35 cm
j.j.l.: Rónai



Dr. Bellák Gábor szakvéleményével



SZAKVÉLEMÉNY

Rippl-Rónai József: Balatoni táj, 1923 körül papír, pasztell, 233 x 350 mm

jelezve jobbra lent: Rónai



Rippl-Rónai József (1861-1927) tájképei között jellegzetes csoportot alkotnak tengerparti, illetve balatoni képei, melyek kevés kivétellel pasztell technikával készültek. Rippl már a Könyves Kálmán Kiadónál 1906-ban rendezett kiállításán is több balatoni képet mutatott be, a téma újszerű feldolgozására azonban csak az 1920-as évek elején került sor. Azok a nagy horizontú, szinte absztrakt hatású, nagyon leegyszerűsített tájkompozíciók, melyek közé a jelen mű is tartozik, csak a művész 1923-as, Ernst-Múzeumban rendezett kiállításán kerültek nagyobb számban a közönség elé. Ezekről a képekről írta a kiállítás katalógusában Lázár Béla az alábbiakat: „És a siófoki sorozat: dekoratív képzelete itt üli diadalát. Világos, szinte fehér tónusok halovány árnyalataival kápráztató hatásokat hoz ki. Mértföldeket átölelő távlatokat teremt a színeknek finoman kiszámított értékelésével. És a levegő, az ég megformálása! Ez egy új terrénum volt számára, amelynek lehetőségeit eleddig nem olvasztotta be művészetébe, most itt új motívumra bukkant és őt magát is meglepte, mily sok lehetőség rejlik benne, a gyöngéd érzések kifejezésétől a monumentális hatásig. A tájkép főeleme most az ég, nemcsak a balatoni képeken, de a somogyi tájképeken is, a levegő, a nagy levegő a tájkép hőse, a földiekkel játszó égi tüneményekre ügyel, hogy, mint levelében írja 'bemutasson egy nagy sorozatot az ébredő tavaszból, fázós, napos, nyári estéket. - olyanokat, amiker akkor lát és élvez az ember, amikor a nagy hőség elől hűvös fal mellett vagy lombos, árnyékos fa tövében húzódunk meg s elnézünk a messzeségbe, a Balaton felé, ahol néha a Badacsony kékes szegélyét véljük felfedezni..'.",

Az életmű áttekintése alapján úgy tűnik, hogy Rippl körülbelül 30 balatoni témájú művet alkotott, s ezek egy-két kivételtől eltekintve mind pasztellképek. Az utóbbi évek aukcióin több hasonló témájú, méretű és felfogású kompozícióval is találkoztunk, s megállapítható, hogy a most vizsgált kép minden szempontból közeli rokona azoknak a bizonyos balatoni képeknek (Id. 1- 4. sz. képek). A kép színvilága, a felhők és egek nagy foltokban kidolgozott tömegei, a nem annyira rajzolt, mint inkább dörzsölt felületek, az emberi figurák parányi lényekként való megjelenítése valamennyi kompozíción, s így a jelen képen is teljesen hasonló.



Sajnos a kiállítási katalógusokban közölt nagyon általános képcímek nem nyújtanak elég támpontot ahhoz, hogy ezt a művet közelebbről azonosítani lehetne. A fenti stílusbeli sajátosságok, s nem utolsósorban a hiteles szignó alapján a művet Rippl-Rónai József egyik balatoni kompozíciójaként azonosíthatjuk.



Budapest, 2012. október 18.



Dr. Bellák Gábor

művészettörténész

igazságügyi

festményszakértő