Belvedere Szalon

22. Művészeti aukció

Pasztell, papír, 29,5 x 43,5 cm J.b.l.: Rónai Kiállítva: Rippl-Rónai gyűjteményes kiállítás, (Merkur Palota, 1902), 254. tétel Szépművészeti Múzeum bírálati száma: 300/2005 (Pankaszi István és Szentkirályi Miklós anyagvizsgálata) Bernáth Mária szakvéleményével

Kevés olyan Rippl-Rónai kép van, amelyről nem csak a stiláris jegyek alapján határozható meg pontos készülési ideje. Képünk ezen ritka kivételek közé tartozik, - a magánéleti vonatkozások segítségünkre vannak az analízisben. Rippl-Rónai tizennégy évet töltött Párizsban. 1887-ben érkezett oda, ahol először Munkácsy Mihálynál segédeskedett. Ekkor és ott ismerte meg James Pitcairn Knowles skót származású művészt, aki ugyancsak Párizsban élt akkor és főleg fametszéssel foglalkozott. Művelt volt és a szakmában jól tájékozott, Rippl-Rónai művészi magáratalálásában nagy szerepe volt. Knowles igen tehetős édesanyja Németországban, Wiesbadenben élt, és ott nem egyszer, és hosszabb időkre is, szívesen fogadta fia barátját. Rippl-Rónai először 1897-98 fordulóján járt Wiesbadenben, ott készültek Zitzmann üvegfúvó mesternél az Andrássy-féle megrendelésre szánt üvegei, majd, ahogy ez levelezéséből kiderül, 1900 szeptemberében és októberében is vendége volt J. P. Knowles édesanyjának. A levelek tanúsága szerint a második ott tartózkodás célja a „szép és gazdag emberek által lakott város” már korábban megszeretett motívumainak megörökítése volt. Az Andrássy-ebédlő munkálatai miatt agyonhajszolt, a hazatelepedési tervek kétségeitől gyötört művész számára ez az egy hónapos pihenés nélkülözhetetlennek látszott. Immár magyarországi lakosként, Rippl-Rónai 1902-ben, a budapesti Merkur-palotában gyűjteményes kiállítást rendezett. Kis pasztellképünk stílusa, a színek intenzitásának visszafogottsága és a formaadás jellege egyértelművé teszi, hogy az 1900-as évek legelején járunk, amikor a kép készülési idejét analizáljuk. Az 1902-es Merkur-kiállítás katalógusa azonban még ennél is pontosabban eligazít minket. A képen látható kastély elvezetett bennünket Biebrichbe, amely lényegében Wiesbaden déli része. A katalúgusban a 254-es számon szerepel „A nassaui herceg biebrichi kastélya” képcím, az ugyancsak Wiesbadenben (főleg Biebrichben) készült másik tizenkét kép között. Kastély-képünket ezen a kiállításon még nem adta el, legalábbis a Művészet című folyóirat 1903-as, az eladási jegyzéket közlő információjának tanúsága szerint, azonban 1905-ös kaposvári és 1906-os Könyves Kálmán Szalon-beli tárlatain már nem állítja ki, tehát a kép akkor már nincs a művész birtokában. Rippl-Rónainak számos magyarországi kastélyt ábrázoló képe ismeretes. Kedvtelve örökítette meg az architektúra korhű, szimmetrikus tagolását. Művészi képzelete és tehetsége azonban összehasonlíthatatlanul többet jelenít meg, mint amire egy fotográfia lenne képes. A harmonikus, lírai színek, a park gondozott nagyvonalúsága, a parkban trécselő vendégek csak jelzett eleganciája, a személyzet formaruhája és mozgásbeli lazasága a hely és az idő keresztmetszetében ragadja meg és foglalja össze számunkra ezt a speciális pillanatot. A nassaui herceg biebrichi kastélya című pasztellkép Rippl-Rónai József 1900 szeptemberének második felében készült eredeti alkotása. B. M.