Mike és Portobello Aukciósház

96. aukció (könyv, kézirat, aprónyomtatvány, fotó, festmény, műtárgy, numizmatika, játék, egyéb gyűjtemények)

(Szerk. Mester Sándor.) 1929. jan. 6. - dec. 22. Szórványszámok, 46 db. Naptestű szűzek, pásztorok és nyájak című versének első közlése. In: Vasárnap. A Pesti Napló heti melléklete. 1929 nov. 24. 4. o. Hozzátartozik: Vasárnap. A Pesti Napló heti melléklete. (Szerk. Mester Sándor.) 1929. jan. 6. - dec. 22. Szórványszámok, 46 db. Néhány szám sérült, szétesik. A címlaprajz Falus Elek munkája. Fekete-fehér fényképekkel és grafikákkal gazdagon illusztrálva. A Pesti Napló 32 oldalas, fekete-fehér képekkel illusztrált melléklete a színvonalas szépirodalmi közlemények mellett ismeretterjesztő, szórakoztató és közéleti írásokat tartalmazott. A feb. 10-i számtól a Paulini Béla szerkesztette Gyermek mellékletet is belekerült, azonban jelen tétel legtöbb számában csak a 15-18. lappár hiánya utal erre. A szept. 8-i számtól kezdve átrendezett címlappal jelent meg. Lakatos Éva leírása 1929. jan. 6. és dec. 22. között csupán 39 számról tud (Magyar irodalmi folyóiratok. Vagyunk-Zsombolyai Közlöny. 4360. tétel. 3396-3397. o.), jelen köteg azonban 46 számot tartalmaz. 1930-tól megváltozott formátumban a főlap számozásán belül jelent meg. Többek között Babits, Krúdy, Karinthy, Szabó Lőrinc, Somlyó Zoltán, Juhász Gyula, Pap Károly, Kodolányi János, Bálint György, Pálóczi Horváth György, Ráth-Végh István, Ínyesmester (Magyar Elek) írásaival. Az első kötete megjelenése előtt álló 20 éves Radnóti 1929-ben, a vers megjelenésének évében kezdi el a Glatter helyett nagyapja szülőfaluja után választott vezetéknevét használni. A Naptestű szűzek, pásztorok és nyájak könyvalakban Radnóti 1930-as Pogány köszöntő című bemutatkozó verseskötetében jelenik meg először. A görög-római pásztorköltészet erotikus-termékenységi motívumait és világos, meleg színeit a közelgő téllel baljósan ütköztető vers kiemelt helyen, az első ciklus második darabjaként szerepel a Pogány köszöntőben. Az ebben a versben is nyomon érhető eljárást, az idilli és elégikus hangnemek közti váltást, azok keverését, egymásba játszását Pomogáts Béla irodalomtörténész, többek közt Radnóti egyik kiváló monográfusa, az első két kötet költészetének egyik főjellegzetességeként emeli ki. (Pomogáts Béla: Idillek, elégiák, ódák. Radnóti Miklós költői indulása. Tiszatáj, 1977/3. 53-60. o.) A szept. 29-i szám 7. oldalán a 16 éves Weöres Sándor négy verse olvasható (Akik megtalálnak; Veríték; Szeretném máskép [sic!] valahogy; Nyár, asszonyok). A fiatal költő ez év tavaszán marad ki a szombathelyi Faludi Ferenc Reálgimnáziumból, nyáron pedig Budapesten személyes kapcsolatba kerül Babitscsal és Kosztolányival. A versek megjelenése idején Győrben találjuk, ahol ideiglenesen magántanulóként folytatja tanulmányait.1929. dec. 16-án kelt, Pálffy Istvánnak címzett levelében említi a versek közlését: "A 'Pesti Napló' csakugyan közölt ám 4 db. verset tőlem, de nem fizettek." (A levelet közli: Lőcsei Péter: Weöres-mozaikok, XXXVI. Weöres Sándor és Pálffy István barátságának korai dokumentumai. Vasi Szemle, 2018/1. 94-113. o.) A négy költeményből a Veríték és a Nyár, asszonyok címűek kötetben először 1934-ben jelentek meg (Hideg van). Akik megtalálnak című versét Bródy János megzenésítésében Koncz Zsuzsa 1976-ban lemezre vette. Az itt Szeretném máskép valahogy címen szereplő vers kissé eltérő változatban az Egybegyűjtött írások I. kötetének Két dal című verspárja első feleként jelent meg.