Antikvárium.hu Kft.

Az Antikvarium.hu 12. online árverése | Könyv, festmény, grafika

Posonyban, 1786, Füskuti Landerer Mihály' költségével, és betűivel, 407 p.
Első kiadás. Rabnernek szatirái, vagy-is gúnyoló beszédei - Gellertnek egy víg-játékával egyetemben (három kötet egy könyvben). Fordította: Sz. S .J. [Sándor István (szlavniczai és lukai)].
Benne a szerző tanulmányával: A’ magyar vers-szerzésről röviden". A három részre tagolt könyv 260. oldalán pirossal nyomtatva: „A’ hajadon leányokhoz - való intés”, ahol a szerző figyelmeztet, hogy a következő fejezet tartalma „gyenge füleiket meg sérthetnék … ezért olvasatlanul hagyván által-ugorják.”
Szövegközti, fekete-fehér könyvdíszekkel illusztrált kötet, nyomtatta Füskuti Landerer Mihály Posonyban.
Korabeli félbőr kötésben lévő példány feliratozatlan, mintás címfedéllel és hátlappal, kopott feliratos könyvgerinccel, korabeli, festett, színezett előzéklapokkal, a merített papíros előlapon korabeli, tollal beírt Ex-Libris-szel és tollal beírt, személyes megjegyzéssel, kissé foltos belívekkel, néhány oldalon ceruzás bejegyzéssel, márványmintás lapélekkel, hiánytalan, átlagos állapotban.
A kötet szerzője, Gottlieb Wilhelm Rabener (1714-1771) korának nagy hatású szatíraírója. Swift volt a példaképe. Goethe önéletrajzában dicséri igazságérzetét, vidámságát és rendíthetetlen nyugalmát.
Christian Fürchtegott Gellert (1715 – 1769) német költő, író, pedagógus. Gottlieb Wilhelm Rabener iskolatársa. Korának legnevesebb és legtöbbet olvasott írói közé tartozott.
A kötet fordítója, Szlavniczai és Lukai Sándor István (Luka, 1750. 08. 11. – Bécs, 1815. 03. 29.) földbirtokos, a nagyszombati jezsuita egyetem hallgatója, műfordító, utazó, könyvgyűjtő, a magyar és a német irodalom szerelmese. A magyar irodalom iránti rajongása vezette a könyvgyűjtéshez. Nevéhez kötődik az első magyar bibliographia «Magyar Könyvesház» czímmel, ami Győrben jelent meg 1803-ban. Végrendeletében: "Az egész ország és minden jó Hazafiak Kivánsága szerént a Hazánk Nyelvének kimívelésére erigálanó Akadémiának vagy is Társaságnak, melynek Pesten a széke lenne, mentől elébb való fel állítására s fel segéllésére legálok tiz ezer forintot az az 10,000 frtot... Bibliothekámat s Nummothekámat vagyis a könyveimet és ritka Pénzeimet nem különben minden képeimet és Mappáimat az említett felállítandó Magyar Társaságnak legálom." 1815. március 29-én önkezével vetett végett életének."