Abaúj Antikvárium

Fair Partner ✔
106. (Maradj otthon!) könyv- és képeslap árverés

PLOHN József Fényképészeti és Festészeti Műintézet, Hódmezővásárhely. - Képek a nagy magyar alföldi népéletből. Első sorozat: Régi magyar díszítmények és muzeális tárgyak. 80 darab fotó (21 x 27 cm) a sorozatot alkotó 125-ből. (Hiány: 3, 40-41, 43-47, 57-62, 64-65, 69, 71-73, 76-77, 79-81, 83-84, 86-87, 89-90, 92, 94-95, 97-101, 116, 121-125) A fotók hátoldalán sorszámmal és műterem bélyegzője: „- - Hódmezővásárhely. Alapíttatott 1868. 1922. okt. 1.” Az utóbbi dátum valószínűleg az album elkészültét jelzi. Az eredeti, enyhén hullámos fotólapok az eredeti sérült, hiányos fedelű mappatöredékbe helyezve. A sorozat a Honterus 114. (2023) árveréséből ismert. A Honterus példánya teljes és eredeti mappában, amelyhez a képek kéziratos jegyzéke is tartozott. A jegyzéket másolatban mellékeltem a mappához. Néprajzi szempontból is felbecsülhetetlen értékű fotósorozat a környék népművészeti tárgyairól. Gyönyörűen faragott, hímzett és festett kendő, bekecs, suba, terítő, párna, szuszék, fatábla, tálas, fali téka, tulipános láda, pad és szék fotója. „A legismertebb hódmezővásárhelyi fényképész, 1869. július 7-én született Makón. Édesapja Plohn Illés, az első vásárhelyi fényképész, édesanyja Kugler Amália. A család 1870-ben költözött Hódmezővásárhelyre. Plohn József édesapja műtermében sajátította el a fotózás alapjait, majd egy-egy évig tanult a Képzőművészeti Főiskolán és Koller Károly császári és királyi udvari fényképész fővárosi műtermében. Tanulmányúton járt Münchenben, Párizsban, Firenzében, Rómában. Az 1896-os Országos Millenniumi Kiállításon fotóival I. díjat és millenniumi nagyérmet nyert. 1911-ben, édesapja halálát követően, átvette a műterem irányítását. Vásárhelyi művészbarátai – Tornyai János, Kiss Lajos – hatására érdeklődésének középpontjába a néprajzi fényképezés került. A 19. és 20. század fordulóján közel háromezer felvételt készített Hódmezővásárhelyen és környékén a tanyákról, gazdasági épületekről, lakóépületekről, ezek berendezéséről, a fazekas termékek előállításának teljes munkafolyamatáról, és más foglalkozásokról, mesterségekről, mint például a méhészetről, halászatról, mézeskalács készítésről. Megörökítette az állattartók és földművelők munkáját, a subák és textilek hímzéseit, esküvői szokásokat, gyermekjátékokat, de még a temetői fejfákat is. Az összegyűjtött anyagot a hat részesre tervezett „Képek a nagy magyar alföldi népéletből” című fotóalbumban kívánta megjelentetni. A képek publikálásához nem sikerült támogatókat találni, így ezeknek csak egy kisebb része látott napvilágot különféle kiadványokban.1944 nyarán az idős fényképészt deportálták, útban a koncentrációs tábor felé a marhavagonban vesztette életét.” (tornyaimuzeum.hu) A hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum munkatársa szerint csak néhány album készülhetett el, amit Plohn mester megrendelésre készített papírra az üvegnegatívokról. (Honterus előtt árverésen nem szerepelt.)