Központi Antique Book Shop

170. Könyvárverés

[1848] [Pest] Landerer és Heckenast
[2]p.
Petőfi egyik leghíresebb versének páratlanul ritka, első röplap-kiadása.
A forradalom kitörése után a magyar országgyűlés küldöttsége elment V. Ferdinándhoz, aki megígérte, hogy teljesíti a követeléseiket. A király később nem tartotta be az ígéretét, mivel nem hagyta jóvá a jobbágyfelszabadításról és a független magyar kormányról szóló törvénycikkeket. Ennek hatására íródott Petőfi Sándor „A királyokhoz” című éles hangvételű verse. Ezt követően március 30-án tüntetések alakultak ki Pesten, ennek következményeképpen március 31-én V. Ferdinánd jóváhagyta a független magyar kormányról szóló törvényt. Petőfi versét április 1-jén kezdték el röplapra nyomtatva terjeszteni két pengő krajcárért (jelen példány egyike ezeknek a röplapoknak!). A mű országszerte hatalmas felháborodást okozott, mely során nagyot csökkent az ismert költő népszerűsége. Egy jezsuita Nagybányán a szószékről kelt ki a költő ellen. A nagy visszhangot keltő verset Gróf Teleki József erdélyi kormányzó betiltotta Brassóban, Nagyszebenben és Marosvásárhelyen, majd az erdélyi kancellária följelentést tett és elküldte a szóban forgó költeményt V. Ferdinánd magyar királynak. A király sajtópert akart indítani Petőfi ellen, ezért levelet írt István nádorhoz ezzel kapcsolatban, melynek német nyelvű leirata megtalálható az Országos Levéltárban, tartalma magyarul a következő:
„Kedves Unokaöcsém, Főherceg Nádor! Idecsatolva átküldők kedvességednek, Petőfi Sándortól szerzett „A királyokhoz“ című költeményt, amely a fönnálló alkotmány fölforgatására és a királyi tekintély megsemmisítésére irányul, avégből, hogy erre vonatkozólag az új magyar sajtótörvény szerint az eljárást megindítsa...” – (Népszava, 1935. május 01./63. évfolyam/98. szám.)
A nádor az igazságügyminiszternek – aki ebben az időben Deák Ferenc volt – küldte át az utasítást, hogy a sajtótörvény értelmében indítsa meg az eljárást. A pert végül nem indították meg a várható hatás elkerülése érdekében, átirata a levéltárba került, mivel akkor nem hozták nyilvánosságra, Petőfi nem tudta, hogy pert akart indítani ellene V. Ferdinánd.
A Petőfi hírnevének köszönhetően feltehetőleg nagy példányszámban kiadott költemény a negatív fogadtatás és a szabadságharc leverését követő retorzió veszélye miatt nagyrészt megsemmisülhetett. Ez az oka annak, hogy a röplap igazi ritkaságnak számít.
Egy levél, rajta hajtásnyomok, kisebb foltok, a hajtásnál egy centis szakadás, szöveget nem érint. A második oldalon Fülöpszállási Székely Gábor bélyegzőjével.