Krisztina Antikvárium

37. könyv és papírrégiség árverés

Budán, 1844, Magyar Kir. Egyetem betűivel. 68,[4]p. A szerző első nyomtatásban megjelent önálló kötete. Komikus eposz, amely a romantika kedvelt műfaját (egyesek szerint Vörösmarty „Zalán futása” című munkáját) parodizálja. Petőfi e művét 1844 augusztus-szeptemberében írta meg. Szeptember 14-én már a budai cenzornál volt a kézirat. Zilahy Károly (a költő életrajzírója) szerint Vahot Imre bíztatására kezdett hozzá megírásához Petőfi, de a kész mű nem nyerte el annak tetszését, így a kiadás jogát eladta negyven forintért Geibel Károlynak. A cenzori vizsgálaton átesett kéziratot Geibel nyomdába adta, és az október 25-e körül el is készült. A Pesti Divatlap október 27-i száma már hírt is ad megjelenéséről. A példányszámról nem maradt fenn feljegyzés, a füzet ára 36 pengő krajcár volt. A kiadvány egyik különlegességét adja, hogy Orlai Petrich Soma, Petőfi barátja visszaemlékezése szerint a borítórajzokat maga Petőfi készítette. Az első borítón a IV. ének egyik jelenete látható (Márta asszony megragadja férje, a kántor haját, hogy elvonszolja a verekedés színhelyéről), a hátsó rajza pedig a III. énekből azt a részt ábrázolja, amikor a főhős benyit a kocsmába, ahol a kántor éppen térden állva vall szerelmet Erzsók asszonynak. A kőnyomatok Grimm Vince pesti műhelyében készültek. A kritikusok nagy része értetlenül és ellenségesen reagált a költeményre. Az olvasók körében sem talált lelkes fogadtatásra. Ezt mutatja az is, hogy a terjesztőknél még évek múlva is voltak belőle darabok, maga Geibel pedig az 1847-ben megjelent Petőfi összes költeményei „pótléka”-ként kínálta a vásárlóknak. Ennek ellenére mára a kötet a legnagyobb könyvritkaságok közé tartozik. Az eredeti borító belekötve. Gerincén aranyozott, korabeli félvászon-kötésben. 17,7 cm. Szüry: 3609.