Virág Judit Galerie und Auktionhaus

(6) Téli aukció

Olaj, vászon, 91x138 cm
Jelezve balra középen: Perlrott

Párizs hatása

Perlrott-Csaba Vilmos Hollósy Simon nagybányai kiválása (1902) után, a struktúra átrendező, új festészetet hirdető neósok mozgalmának meghatározó egyéniségévé vált. A Matisse-tanítvány (1905-1911) Perlrott először a fauve-ok vadabb, fölfokozottabb, élénk színfokozatú koloritjával tért el a nagybányai természetszemlélettől, a higgadt impresszionizmustól.
Perlrott meghatározó párizsi művészeti élményeit még negyed század múlva is így idézte föl: Az első képek, amik megrázóan hatottak rám /..../Manet Olimpiája és l: Balkon című munkája" /Perlrott, 1929.10./
Önarcképét /Magyar Nemzeti Galéria/ ugyancsak Manet befolyása alatt festette /1905/. Azonban másik művészettörténeti jelentőségű portréján /Ziffer Sándorarc-képe, 1908 körül, Magyar Nemzeti Galéria/ mesterének, Matisse-nak festői praxisa is jelentkezik egyfajta karakteres, más munkáin alig tetten érhető jelleggel: a háttér mozgalmas-dekoratív, fontos festői felületként való megjelenítése, amit a ruha homogén sötét foltja erősen kiemel.
A széles foteltámla szeszélyesen kanyargó vörös drapéria-mintázata és a tapéta közép-zöldre hangolt textúrájából kitűnő piros rózsák együttesen adnak izgatott-hangos Perlrott-i dekorativitást; a kompozícióban a háttér fontosságát hangsúlyozzák.

Kompozíció és ikonográfia

Az Akt című kép diagonális kompozíció, a háttér-kezelése a Ziffer-portréhoz hasonlít. A kép alsó és fölső széleitől befelé sötétülő-sűrűsödő árnyalatokban, színhullámzásban ábrázolódik a háttér.
A fekvő akt elterjedt ikonográfiai típusához /Tiziano, Giorgione, Goya, Manet, Matisse/ képest itt a kompozíció egyediségét regisztrálhatjuk.
A modell, fejét oldalra fordító, testét inkább elrejtő-eltakaró, csupáncsak sejtető helyzetben, pózban van.
Perlrott egy és többfigurás, álló és ülő aktkompozíciói sorában is egyedi hely illeti meggy: Csak utalásból ismerjük, az 1908-ban festett Heverő nők című kompozíciót /Dévényi,1970, 9./A bemutatott műhöz időben legközelebbi lehet, szinte követheti az 1910-ben festett pécsi Álló akt című kép/Janus Pannonius Múzeum/, amelyen még a fauve-ok színei csillannak meg, de a háttér izgatott dekorativitásáról itt már lemondott az alkotó.

Japanizmus és Manet

Az ábrázolt test fragmentalitása, a megjelenítés fotográfiaszerű elevensége, életteli volta, a formák plasztikus, ám szűk térben való kezelése, a dekoratív-üde virágcsokor együttesen jelölik a japán művészet, a japanizmus e kompozícióra gyakorolt hatását.
"Tegnap nyílt egy japán primitív kiállítás, amely felülmúlt minden eddigi látottakat, oly isteni szép, hogy szebbet és jobbat elképzelni lehetetlen" - írja Perlrott Krizsán Jánosnak 1909, március 1-jén Párizsból. /András Edit-Bernáth Mária, 1997, 156./
Az ékszerek nyakék, gyűrű, leheletfinomon disztingvált megjelenítése és a virágcsokor konkrétan reflektál Manet Olympiájára.
De a Perlrott-kép átértelmezett variánsa, parafrázisa legföljebb Manet művének, ugyanakkor egyéni a figura együtt érző, gyöngéd megjelenítésében is.
Perlrott modernizmushoz való viszonyának is programképe lehetne, hiszen a halkuló, lassan megszűnő Mattise-hatást 1909-ben a japanizmus rövid ideig tartó erősebb hulláma szorítja háttérbe. Az Akt című kép Perlrott folyamatosan keresőkutató művészegyéniségének adekvát kivetülése, egyedi kvalitása a Perlrott oeuvre-ön belül is különleges.

S. Gy.