Kieselbach Galéria

50. őszi aukció

70x53 cm
Olaj, vászon
Jelezve balra lent: Perlrott

KIÁLLÍTVA:
- Szenvedély és ráció. Perlrott Csaba Vilmos 1880–1955. Ferenczy Múzeum, Szentendre, 
2015. június–szeptember. (kat. 13)

REPRODUKÁLVA:
- Szenvedély és ráció. Perlrott Csaba Vilmos 1880–1955. Kiállítási katalógus. Szerk: Dr. Basics Beatrix és Dr. Dománszky Gabriella. Ferenczy Múzeum, Szentendre, 2015. 37. oldal.



Mikor a 28 éves Perlrott Csaba Vilmos 1908-ban részt vett a legendás Matisse-iskola megalapításában, még csupán fél évtizedes művészi pálya állt mögötte. Egy rövid, alig néhány hónapig tartó, Koszta József mellett töltött periódus után 1903-ban Nagybányára ment, ahol az új irányzatokra mindig nyitott Iványi Grünwald Béla vette szárnyai alá. Szűk három esztendőt töltött a telepen, majd 1906 decemberében – Ferenczy Károly ajánlásával – Párizsba utazott. Kezdetben a Julian Akadémiát, Jean Paul Laurens kurzusait látogatta, de idővel több más magániskolát is kipróbált: megfordult a Grande Chaumiére-ban és az Académie Colarossi óráin is. A többi fiatal magyar festőhöz hasonlóan rá is jóval erősebben hatottak a hivatalos oktatáson kívül megtapasztalt élmények, a kávéházi beszélgetések, a pezsgő kiállítási élet és az olyan művészeti szalonok, mint a Stein testvérek házában rendezett rendszeres összejövetelek. Perlrott is feltehetően itt, Leo és Gertrude Stein szalonjában ismerkedett meg André Derainnel, George Braque-kal és későbbi mesterével, Henri Matisse-szal.
Perlrott, bár egyike volt a Matisse-iskolát megalapító szűk, nyolc művészből álló csoportnak, mégis műveinek többségén inkább mestere művészi elvei, mint alkotásainak közvetlen hatása érhető tetten. Korai, párizsi éveiben született képein egyszerre érződik a klasszikus hagyomány tisztelete, Nagybánya és Koszta útmutatása, a múzeumokban látott francia alkotások, elsősorban Manet műveinek inspiráló ereje, valamint a fauvizmus majd a kubizmus stílusjegyei. A most bemutatott festmény nyers, szinte darabos formálása, a hangsúlyos stilizáltság és a primitivizmus Gauguin képeit idéző stílusjegyei azt mutatják, hogy Perlrott pályájának e korai periódusában rendkívül fogékony volt a kortárs nemzetközi irányzatoktól érkező impulzusokra. A nagy, élénk színű, szinte bontatlan foltok dekoratív ereje éppen úgy jellemezte a francia posztimpresszionizmus képviselőinek munkáit, mint mestere, Matisse művészetét. Hasonló kötődést jelez az a gesztus, ahogy Perlrott a modellt egy színpompás, geometrikus és növényi mustrával díszített szőnyeg elé állította. A képsíkkal párhuzamos falon függő keleti szőnyeg dekoratív mintázata újra csak Matisse képi világát idézi: a hangsúlyos síkminta, a harmonikus, öntörvényű vonalrendszer izgalmas ellentétben áll az ábrázolás mélységi kiterjedésével és tisztán festői eszközökkel, egy ősi, absztrakt formanyelv segítségével vált ki érzéseket a kép nézőjéből.
A Fehéringes nő keleti szőnyeg előtt című festmény Perlrott kevés művel reprezentált, korai korszakának egyik reprezentatív darabja. A modellt körülfogó jellegzetes kék kontúr, a dekoratív stilizálás, az ecsetvonások nyers lendülete és a színek felfokozott intenzitása a francia fauvok hatását mutatja, miközben az első mester, Koszta József szuggesztív karakterábrázolása is tetten érhető a képen.
 
Molnos Péter