Régikönyvek.hu

Fair Partner ✔
XXXVIII. Online árverés

[Gépirat:]
Pepi. Egy bécsi lány története."
135 számozott, gépelt oldal [Egy oldalon gépelt lapokkal.]
Példányunk Josefine Mutzenbacher: Egy kis bécsi kurva emlékezései - magyar - címmel megjelent könyv első részének korai fordítása [a végleges Tandori-féle fordítás 2 részből áll] (Josefine Mutzenbacher oder Die Geschichte einer Wienerischen Dirne von ihr Selbst erzählt, 1906).
A mű évtizedekig rengeteg vitát kavart, mind teljesen pornográf jellege, mind a szerző kilétének kérdésessége miatt.
Fiktív szerzőként mindmáig az egyes szám első személyű elbeszélőt, Josefine Mutzenbacher-t, "Pepi"-t jelölik meg, a bécsi örömlányt, aki 1852. február 20-án született, és 1904. december 17-én halt meg egy szanatóriumban. Bár egyetlen szerző sem vállalta a felelősséget a munkáért, eredetileg Felix Saltennek vagy Arthur Schnitzlernek tulajdonították a Bécsi Egyetem könyvtárosai. Ma (a Bambi felől nézve pikáns módon) már kritikusok, tudósok, irodalomtörténészek, "és az osztrák kormány is" Saltent tartja a "pornográfiai klasszikus" egyedüli szerzőjének.
Felix Salten, Salzmann Zsigmond (Siegmund) (Pest, 1869. szeptember 6. – Zürich, 1945. október 8.) magyar származású osztrák író. Nevét 1923-ban írt munkája, a Bambi tette világhírűvé. Németországban 1936-ban betiltották a könyveit, 1938-ban Bécsből Zürichbe menekült.
A regény terjesztését 1913-ban Ausztriában betiltották, amikor obszcenitása miatt felvették a Catalogus Librorum-ra. Híressé-hírhedté vált a német Mutzenbacher-határozat, óriási vitát robbantott ki arról, hogy mi élvez prioritást, a véleménynyilvánítás szabadsága vagy az ifjúság védelme (Liste jugendgefährdender Medien). A probléma lényege, hogy a könyv mint műalkotás belső érdeme felülírja-e azt a lehetséges kárt, amelyet ellentmondásos tartalma a kiskorúak pszichéjében tehet, és hogy „indexelni” kellene-e vagy sem.
Salten unokája egyébként pereskedni akart a szerzői jogok örököseként, de egyrészt csak közvetett bizonyítékokkal tudott szolgálni, másrészt a szerzői jogokra való bejelentkezést a megjelenés utáni 50. évig (tehát 1956-ig) kellett volna megtenniök, mely határidőből Lea Wyler kifutott, hisz 1976-ban nyújtott be keresetet.

Kötve."