2025. okt. 24., péntek
Élő közvetítés (LIVE)

Laskai Osvát Antikvárium
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem

2018. 09. 29. szombat 10:00 - 2018. 09. 29. szombat 11:55

 
532.
tétel

PAULER TIVADAR: Büntetőjogtan.

PAULER TIVADAR: Büntetőjogtan.

I-II. kötet (egybekötve) I. Bevezetés. Anyagi büntetőjog általános része. II. Anyagi büntetőjog különös része. Alaki jog. 2. javított és bővített kiadás. Pest, 1869-70. Pfeifer Ferdinánd. IV, [2] 333 p.; [2] 538, V p. Pauler...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

532. tétel
PAULER TIVADAR: Büntetőjogtan.
I-II. kötet (egybekötve)
I. Bevezetés. Anyagi büntetőjog általános része. II. Anyagi büntetőjog különös része. Alaki jog.
2. javított és bővített kiadás.
Pest, 1869-70. Pfeifer Ferdinánd. IV, [2] 333 p.; [2] 538, V p.
Pauler Tivadar (Buda, 1816 - Bp., 1886) jogász, egyetemi tanár, miniszter, a Magyar Jogász Egylet első elnöke. Pauler Gyula országos főlevéltárnok apja, Pauler Ákos filozófus nagyapja, Bogyay Tamás művészettörténész dédapja. Az egyetemen bölcsészetet és jogot tanult. 1845-ben Zágráb vármegye táblabírájává választottak. Sikeresen fáradozott a magyar tannyelv teljes helyreállításán. Az MTA levelező (1845), rendes (1858), igazgatósági (1876), tiszteleti (1885) tagja. 1880-ban az Akadémia másodelnöke lett. 1871-1886 között, a főváros I. kerületének mandátumával, mindig kormánypárti programmal országgyűlési képviselő volt. Eötvös József halála után - Deák Ferenc ajánlására - Andrássy Gyula gróf felkérésére elvállalta a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tisztet, amit 1871. február 10-től 1872. szeptember 4-ig látott el. 1872. szeptember 8-tól 1875. március 2-ig igazságügy-miniszter az Andrássy-, a Lónyay-, a Szlávy- és a Bittó-kormányban. 1876-ban az Országos Közoktatási Tanács elnöke lett. 1878. június 30-án Tisza Kálmán kormányában igazságügyi tárcát kapott, ezt a pozíciót haláláig viselte. Vezette a polgári törvénykönyv előkészületi munkálatait, átalakíttatta a polgári peres eljárások rendjét és új végrehajtási törvényt is előkészített. A magyar nemzeti érdekek ékes szószólója volt, az egyetem autonómiájának, választási jogának visszavívása, s a magyar tannyelv teljes helyreállítása nagy részben neki köszönhető. Az általa írt Büntetőjogtan (I-II. 1864) egyszerre szolgált kommentárként és tankönyvként.
Későbbi, gerincén cimkével ellátott félbőr-kötésben. 223 mm.