Studio Antikvárium

41. könyvárverés

I. kötet: Buda-Pest sz. kir. városok leírása. II.kötet: Szabad királyi városok leírása. Első rész: Esztergam, Székes-Fejérvár, Szeged, Nagy-Várad, Debreczen, Szathmár-Németi, Nagy-Bánya, Felső-Bánya. III.kötet: Jász-kún kerületek s Külső Szolnok vármegye leírása. IV.kötet: Békés-Csanád, Csongrád és Honth vármegyék leírása.
Pest, 1852–1855. Heckenast Gusztáv sajátja – Landerer–Heckenast ny. (Schreiber Alajos betüivel, Pozsony). X + 274 p. + 1 térkép (kihajtható kőnyomat: Buda Sz. Kir. Fö-Város és határának átnézeti térképe); X + 528 + 2 térkép (kihajtható kőnyomat: Szeged szabad királyi város térképe; Debreczen sz. kir. város határának és hozzá tartozó minden külső birtokainak térképe); XII + 444 p. + 1 t. (kihajtható kőnyomat: Jász-kún kerületek s községeik pecsét-czimerei) + 2 térkép (kihajtható, kézzel színezett kőnyomat: Jász-kún kerület térképe; Külső-Szolnok megye térképe); XII + 828 p. + 1 táblázat (kihajtható: Mértföld-mutató, a Békés-Csanád megyei községek s pusztáknak egymástóli távolságát feltüntető) + 3 térkép (kihajtható, kézzel színezett kőnyomat: Hont vármegye; Csongrád megye térképe; Békés-Csanád megye térképe). Első kiadás.
Példányunk első része csonka: hiányzik a kötet második fele a hozzá tartozó Pest-térképpel együtt. Palugyay Imre (1818–1866) statisztikus Magyarország teljes leírását megcélzó művének összesen négy kötete jelent meg – a tervezett műből csekély rész valósult meg. A munka fő érdekessége a korabeli statisztikai adatok közlése: a hely fekvése, határai; a polgárok nemzetiségi, vallási és családi állapota szerinti összeírása (nőtlenek/hajadonok, házasok, özvegyek), valamint mindaz, ami az 1850-es évek statisztikájának érdeklődésébe került: egyházügyek, tanügy, egésségügy (!), börtönviszonyok, és végül a város, kerület vagy vármegye iparának, kereskedelmének, valamint bevételeinek hosszas részletezése, csizmadiástól, háziiparostul, bányaadóstul. A négykötetes mű szövegében ugyanakkor legalább ekkora érdeklődés esik az adott város, terület elnevezésének eredetére, a helytörténetre (rövidítés nélkül idézett latin oklevelekkel), a területen élő népesség népalkatára „Test alkotásukra nézve a debreczeniek tős magyarok, széles meljüek, izmosak, erősek, pirosak, rövidnyakuak, munkára kiváltkép alkalmasak s nyiltszivüek. Ruházatuk tisztességes fenhéjazás nélküli, a férfiak többnyire franczia kék szinü posztót viselnek, nejeik kedveltető szép magyar öltözetben járnak, vagyonaikat nem ruhára, s hivalkodásra, hanem saját s övéiknek hasznára forditják, s leányaikat távol a világ romlasztó zajától szemérmeseknek, dolgosoknak, s mind gazdálkodásra, mind kereskedésre nevelik.” Békés vármegyéről szólván: „A házasélet még átalában s más vidékhez mérve, elég jól áll, különösen ott, hol kéjvadászra ráérő fiatal urak és úrfélék, s ezeknek henye cselédeik vagy nincs, vagy csak kevés; azonban az ujabb idők jelenségei észrevehetőleg itt is rosszabbak, mint voltak eddigelé; – de ez, fájdalom! az europai civilisationak vétkes kinövése!” A kötet megemlékezik a jászok, kunok, tótok, oláhok testalkatáról, szokásairól (főként lakodalmi szokásairól), de a sok néprajzi kitérő mellett nem feledkezik meg arról sem, hogy néhány versbetétettel, illetve közismert történeti pletykáról is megemlékezzék: így kerül sor Szeged sz. kir. város leírása közepén a híres szegedi boszorkányperek hosszas taglalására, a nyitó Buda-kötetben pedig a forradalom fő eseményeinek kivonatolására. Példányunk köteteinek néhány levelén régi gyűjteményi bélyegzések.
Poss.: Apa Benedek (2–4. kötet).
Fabó–Holló 294.
Az első kötet fűzve kiadói papírborítóban (a kötet hátsó fele hiányzik), körülvágatlan. Az egybekötött 2–3., illetve a 4. kötet egységes, korabeli, díszes, dúsan aranyozott gerincű félbőr kötésben (az egyik gerince felül kissé sérült), mintás festésű lapszélekkel. Dekoratív, szép példány, a teljes sorozat rendkívül ritka.