Szőnyi Antikváriuma

26. könyvárverés

in Ober und Ander Ungern auch Sibenbürgen mit dem Türcken von A. 1395 biss auff gegenwertige Zeit denckhwürtig geschehen. Alles gründlich unnd ordenlich (dergleichen vorniemals in Truck aussgangen) zusammen verfast und beschrieben.
Nürnberg, 1615. (Lochner, Ludwig). 4 sztl. lev. 613 l. 21 sztl. lev. 49 t. (ebből 25 portré és 24 látkép).
Hiány: 1 lev. (17-18. l.) és 6 látkép, az 509. lap alja hiányos. Sajnos a látképek nagy része a hajtásnál sérült, ezeket tévesen celluxszal javították.
A kötetben található kihajtható látképek: Belgrád, Bécs, Buda, Eger, Esztergom, Fülek, Győr (2 db.), Gyula, Hatvan, Kanizsa, Kanizsa és Babócsa, Komárom, Palota és Veszprém, Pápa (csak a harmada van meg), Szigetvár, Sziszek, Szolnok, Temesvár, Tergovist (Újvidék), Tokaj, Tolna (harmada hiányzik), Vác, Visegrád.
A kötetből hiányzó látképek: Buda és Pest, Nagyvárad, Petrina, Székesfehérvár, Tata és „Graven von Hardeck” (N. W. 462/11.)
A török háborúk Magyarország területén lezajló eseményei élénken érdekelték a külföldi, elsősorban a német, az olasz és francia kortársakat. A tőlünk nyugatabbra elterülő országokban a töröktől való félelem indokolta a megszámlálhatatlan magyar vonatkozású röplap és könyv kiadását. A XVI-XVII. század fordulóján a megelőző korszak viszonylagos békéjét újra rendszeres hadjáratok, az úgynevezett hosszú, tizenöt éves török háború harcai váltották fel. A Habsburg uralkodó, a tehetetlen Rudolf császár részben félt a törökök további terjeszkedésétől, másrészt a további külföldi segélyek érdekében kézzelfogható katonai eredményeket kellett felmutatnia. Ezért került sor a hadjáratra, amely azonban csak a magyar nép sorsát tette még nehezebbé, a három részre szakított ország helyzetében nem hozott lényeges változást. Ennek a hosszú hadjáratnak első felével foglalkozik Hieronymus Ortelius német nyelvű krónikája, amely 1602-ben jelent meg először, Nürnbergben. A történetíró Ortelius Augsburgban született 1543-ban, és Nürnbergben halt meg, 1614-ben. Művében 1395-től tárgyalja az eseményeket, de a régebbi történelemre vonatkozólag egyszerűen átveszi más szerzők megállapításait. Az 1590-es évektől kezdve elbeszélése részletezőbbé válik, hivatalos jelentésekre támaszkodó szövege az egykorú eseményekre forrásértékű. A török háborúk iránti nagy érdeklődés kielégítésére a könyvet különféle bővítésekkel többször is kiadták. A műben szereplő illusztrációkat Ortelius sógora, Johann Sibmacher (lásd: Szalai Béla 3. kötet 103. laptól.) nürnbergi festő és rézkarcoló készítette. Az illusztrációk a XVII. századi magyarországi látképek (veduták) jobb darabjai közé tartoznak.
Ez a híres krónika negyedik (1602, 1603, 1604, 1615, 1620) kiadása. Apponyi O. Nebehay-Wagner 462, 463.
Későbbi (1900 körüli?), igényes félpergamen-kötésben. 190 mm.