Régikönyvek.hu

Fair Partner ✔
XXXVIII. Online árverés

[Kézirat] Nagy József emlékbeszédének saját kézzel írott kézirata, melyet Széchenyi István halálának 1860. április 26-án tartott gyászünnepélyére készített és mondott a Zemplén vármegyei Varannó községében.
Kelt: Varannó, 1860. április 26. előtt. Három, egyenként 340x210 mm méretű sűrűn teleírt, hajtogatott levél, 10 beírt oldal.
Széchenyi István gróf élete 1860. április 7–8. éjszakáján ért véget, máig vitatott körülmények között. A gyászhír az egész országot megrázta. A hivatalos temetést Nagycenken, április 11-én tartották, a bécsi hatalom ellenkező törekvése ellenére több tízezer ember részvételével. Az országos megemlékezést Pesten tartották, az Akadémia gyászünnepélyén, ahol Eötvös József tartott gyászbeszédet. Kéziratunk arról tanúskodik, hogy megemlékezések országszerte zajlottak – jelen dokumentumunk a Kassától keletre fekvő Varannó községéből származik, ahol Nagy József tartott beszédet Széchenyi emlékezetére, a pesti jelképes temetés előtt 4 nappal. Az emlékbeszéd Széchenyit, mint a nemzeti gazdaság és a szellemi élet megújítóját, az Akadémia és más modern intézmények megalapítóját méltatja. A beszéd a forradalmat elsietettnek nevezi, Kossuthot pedig név szerint csak Rienziként említi meg. A beszéd végén a nagy angol nemzet hagyománytiszteletének követésére biztatja nemzetét, és végső tanulságképp azt írja, hogy a durva, évtizednyi elnyomás ellenére ha a gazdaság és a szellemi műveltség a Széchenyi fundálta alapokon égő honszerelemmel párosul, a Nemzet minden eddiginél szebb jövő elé néz.
Jó állapotú lapok, hajtogatva.