Budapest Poster Gallery

2. Aukció | plakátok és plakáttervek

126 x 95 cm. Kiváló állapotban, restaurált.

Deésy Alfréd filmje 1942-ben, a második világháború közepén készült. A plakát a háborús propaganda és a romantikus film plakátja közti furcsa átmenetnek tűnik. A második világháború magyar történetének különleges dokumentuma ez az alkotás.
A plakáton ágyúk, csatajelenet, és a hadi helyzetről informáló rádió is megjelenik. Az elszánt kiskatona, a kedveséért aggódó vidéki lány a háborús propagandaplakátok hagyományos zsánerszereplői, itt egy filmplakáton jelennek meg – azonban maga a film is háborús propaganda-terméknek minősíthető.
A háború a romantikus történetnek drámai hátteret adott. A filmben a lány a gazdag kérők helyett a szegény legényt szereti, akit viszont elvisznek katonának. A háborúban a fiú megmenti a lány bátyjának életét, megsebesül, és véletlenül megtalálja az előző világháborúban Oroszországban eltűnt nagybátyját is. A főszereplők Sárdi János, Tóth Júlia és Bihari József voltak. A negyvenes években készítettek néhány hasonló háborús filmdrámát Magyarországon, például „Viharbrigád”, „Egy gép nem tért vissza”, „Magyar Sasok” stb. A hazafias és patetikus hangvételű művek a háború szörnyűségeit feldolgozható módon tálalták a közönségnek. A film szerencsére teljes terjedelmében fennmaradt – dacára az 1949 után elfogadhatatlan témaválasztásának. (A második világháború emlékeit gyakran megsemmisítették, hiszen ekkor a magyarok a szovjet hadsereg ellen harcoltak.)
A plakát a két világháború között elterjedtté vált kommerciális filmplakát-stílust követi, amelynek Muskovszky László volt az egyik leghíresebb képviselője. Ennek elengedhetetlen eleme a sztárok nagyméretű, realisztikus arcképe, amelyek általában fotó alapján készültek. Jellemzőek a drámai fényhatások, a hangulatok szélsőséges felfokozása, amely ezen a háborús darabon különösen erős. A kompozíció furcsasága, hogy a kor modern vívmánya, a rádiókészülék (egy igen szép gyártmány) kerül középre, de kissé a háttérbe, előtte viszont Tóth Júlia idealizált népviseletben látható (gyöngyös főkötő, stb.). A rádió mintegy kapcsolatot próbál teremteni a körkörös hullámokkal és hangjegyekkel az egyébként egymástól teljesen független főalakok – a monokrómban ábrázolt fiú és a távolba néző lány között.
(Katona Anikó)