| auction house |
Laskai Osvát Antique Bookshop |
| date of auction |
d-m-Y H:i |
| title of auction |
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem |
| date of exhibition |
not given |
| auction contact |
+36 33 313-060 | laskaiantikvarium@gmail.com | https://www.laskaiantikvarium.hu/ |
| link of auction |
https://axioart.com/aukcio/2018-09-29/29-konyvarveres-06 |
472. item
MONTESQUIEU, [CHARLES-LOUIS DE SECONDAT]: Európa egységéről
A törvények szelleme és a perzsa levelek válogatott részei. Ford. és az előszót írta: Rózsahegyi Zoltán.
/Klasszikus Írások 9./
Bp. 1943. Phönix. 128 p.
Charles-Louis de Secondat, La Br?de és Montesquieu bárója, röviden csak Montesquieu (1689 - 1755) francia felvilágosodás kori filozófus, író és gondolkodó. Az államról kialakult újkori viták tárgyát képező, az alkotmányok megtervezéséhez világszerte használt hatalmi ágak megosztásának elméletéről vált ismertté. 1705-től Bordeaux-ban tanult jogot, 1708-ban szerzett diplomát, majd visszament Párizsba, hogy ott folytassa jogi tanulmányait. 1716-ban nagybátyjától megörökölte La Br?de és Montesquieu bárója címét, törvényszéki elnöki tisztségét és vagyonát. Ekkor beválasztották a Bordeaux-i Akadémia tagjainak sorába is. Székfoglalójának a Dissertation sur la politique des Romains dans la religion (Értekezés a rómaiak valláspolitikájáról) címet adta. 1717-ben a Bordeaux-i Akadémia igazgatójává választották, ekkor adta elő Discours de la rentrée című értekezését a tudományról. Orvostudományi, politikatörténeti és pénzügyi írásai után 1721-ben a korabeli társadalom abszurditásait bemutató Perzsa levelek című szatirikus regényével azonnal hatalmas sikert aratott. 1725-ben végleg otthagyta bordeaux-i törvényszéki állását és Párizsba költözött. Megfordult a királyi udvarban, bejáratos lett a legelőkelőbb szalonokba, többek között Madame de Lambert híres szalonjába is eljárt. 1728-ban a Párizsi Akadémia tagjává választották. Ugyanebben az évben hosszabb európai utazásra indult, járt Ausztriában, Magyarországon, Törökországban és Itáliában. 1729-ben Angliába utazott, ahol másfél évet töltött el, ezalatt bejárt a brit parlamentbe, a királyi udvarba, találkozott a hatalmi és szellemi élet vezető személyeivel, tagja lett a Királyi Társaságnak és a szabadkőműves nagypáholynak. 1731-ben visszatért Párizsba, ahol Madame de Geoffrin szalonjába járt, ahova többek között David Hume és Helvétius is megfordult! Madame de Pompadour a kegyeibe fogadta, közelebbi kapcsolatba került Madame du Deffand-nal. Eljárt az Akadémia üléseire, valamint részt vett szabadkőműves páholyok összejövetelein. Eközben hazajárt Bordeaux-ba és La Br?de-be, ahol politikai gondolatait több kisebb esszében valamint az Elmélkedések a rómaiak nagyságának és hanyatlásának okairól című történelmi témájú könyvében írta meg, ami átmenetet képezett a Perzsa levelek és főműve, a hosszú évekig írt, végül 1748-ra elkészült A törvények szelleméről című munkája között. Az eredetileg névtelenül megjelentett könyv azonnal elsöprő hatást váltott ki. A művet Franciaországban mind a hatalom támogatói és ellenzői ellenségesen fogadták, a legsúlyosabban egyházi körökből támadták. Hiába írta meg 1750-ben A törvények szellemének védelmét, a könyv 1751-ben tiltólistára került. Európa többi részén viszont már ekkor széles körű megbecsülésnek örvendett, Amerikában az új amerikai alkotmány kidolgozói pedig munkájuk során a modern alkotmányozás elvi alapjaiként használták fel a művet. Munkája három osztályba sorolta a francia társadalmat: a királyi udvar, az arisztokrácia és a köznép. Kétféle hatalomtípust különböztetett meg: szuverén és hivatali. A hivatali hatalom megoszlik a három fő típus, a törvényhozó hatalom, végrehajtó hatalom és igazságszolgáltatás között. Ez az elv a papságot teljesen kihagyta az állam működéséből és a feudális rend utolsó nyomait is eltörölte. Az államformák körül szintén hármat különböztetett meg. Ezek: a./ királyság, ahol a kormányt a király vagy a királynő vezette és a tekintélyre épült; b./ a köztársaság, amelyet választott vezető irányított; c./ valamint a despotizmus, ahol a kormányt egy diktátor vezette és a félelemre épült.
Kiadói, illusztrált kartonborítóban. 202 mm.
![MONTESQUIEU, [CHARLES-LOUIS DE SECONDAT]: Európa egységéről](/images/live_images/200/4959/472.jpg "MONTESQUIEU, [CHARLES-LOUIS DE SECONDAT]: Európa egységéről")
![MONTESQUIEU, [CHARLES-LOUIS DE SECONDAT]: Európa egységéről](/images/live_images/original/4959/472.jpg?l=en "MONTESQUIEU, [CHARLES-LOUIS DE SECONDAT]: Európa egységéről")
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
