Mike and Partners Antique Book Shop

86. rendkívüli, balatonfüredi könyv, grafika, kézirat, aprónyomtatvány, fotó, műtárgy árverése

Kérelem a Balaton-füredi Szeretetház érdekében. Bp. 1873. Egyetemi ny. 1 lev. Az újságméretű lap (34 x 49 cm) felső részén nagy méretű fametszetű képpel: "A B.-Füredi Szeretetház az uj épületekkel kiegészítve". Hozzá tartozik: Écsy László Elnöki jelentés a Balaton-Füredi Szeretetház 1884. évi állapotáról és tizennégy évi működéséről. Szerk. --. Veszprém, 1885. Szent István ny. 160 l. Fűzve, kiadói borítékban. Balatonfüreden az Arácsi út és a Lóczy Lajos utca összeszögelésénél kezdődik a Széchényi Ferenc Kertészeti Szakképző Iskola területe. Itt, a telek közepén található három épület. Ezek egyike az 1782-ben gróf Széchényi Ferenc által építtetett barokk kastély. Fia, István is gyakran megfordult itt, sőt 1835-ben még saját fürdőházat is terveztetett és építtetett a tóparton. Az akkor divatos barokk stílusban épült kastély, többszörös tulajdonosváltás után 1870-ben szeretetház (gyermeknevelde) lett 1932-ig. 1935 Szőlészeti és Borászati Szakiskola kezdte meg működését az épületben. Az 1871. évi átépítés során jelentős változásokon ment keresztül; stílusjegyei egyre inkább az eklektika hatásait tükrözték. Az akkor épült erkélye szép és gondos munkára utal. Jókai Mór (Balaton)Füreden írta "Az arany ember" című regényét, amelyet 1872-ben először folytatásokban közölt a Hon című lap, majd ugyanebben az évben kötetben is megjelent. A regénybeli "arany ember"-nek, Levetinczy Tímár Mihálynak a Balaton mellett, Füred közelében, az arácsi völgynél, a szőlők között volt egy magányosan álló verandás, erkélyes nyári kastélya, amelyben csak néhányszor járt, amióta megvette. A regénybeli kastélyt Jókai szinte biztosan erről az általa is jól ismert kastélyról mintázta. 1870-ben az utolsó tulajdonos, a Bécsben élő Hegedűs Imre özvegye, 1870-ben 20 000 forintért eladásra hirdette meg a kastélyt és ingóságait. Mivel ekkoriban kerestek megfelelő helyet a balatonfüredi szeretetház számára, Molnár Aladár kultuszminisztériumi osztálytanácsos, az intézet létrehozója lealkudta az árat, majd kérésére báró Eötvös József kultuszminiszter a népnevelési alapból 17 000 forint állami segélyt adott a vételhez, mivel az intézetnek nyilvános elemi és felső népiskola is a részét képezte. Molnár Aladár 1870. december 18-án ebből a segélyből vette meg Hegedüsnétől a kastélyt teljes bútorzatával együtt. Az intézmény 1871. január 3-án költözött be az épületbe. Az emeletes kastélyban nagy pince, tizennégy szoba, két kamra és egy kis konyha volt. A helyiségeket az új igényeknek megfelelően átalakították a 42 növendék, a 3 tanító, az igazgató és a házianya számára, kályhákat építettek be, téliesítették az ablakokat, és "kőfalakat" vettek ki a szobák átalakításához. A melléképületben volt egy nagy mosókonyha, két nagyobb szoba – amelyekben a vincellér lakott –, valamint két kisebb szoba, amelyekből egy tantermet alakítottak ki. A megvett birtokhoz kocsiszín, 24 férőhelyes istálló, üvegház, valamint összesen nyolc katasztrális holdnyi kert, rét, szántó és krumpliskert tartozott. A bútorok egy részét és a lovakat eladták. 1873-ban kisebb átalakításokat végeztek a kastélyon, a korábban két oldalon levezető lépcső középre került, és az erkély is új korlátot kapott, amely más, mint a korábbi ábrázolásokon. A rendkívül ritka, közgyűjteményekben nem fellelhető, ismeretlen nyomtatványon található metszeten látható kép ezt az állapotot rögzíti. Écsy László (1807-1895) Balatonfüred történetének neves személyisége, fürdőigazgató volt. Megalapításától tagja, később elnöke a Balaton-füredi Szeretetház igazgató tanácsának. Tevékenységének több mint öt évtizede alatt sokat tett a fürdőhely fejlesztéséért. Balatonfüreden utcanév, a volt lakóházán tábla őrzi emlékét. Szomorú és titokzatos feleségének alakja. Eötvös Károly írta róla 1901-ben megjelent, a jelen árverésen is szereplő művében: "félszázad előtt a balatonfüredi fürdőigazgatónak ifjú és csodálatosan szép felesége megőrült, nem is gyógyult meg sohasem. Egyik nap kiment a parkba, zavart elmével levetkőzött meztelenre, s kiment a tarlóra sétálni, őrjöngeni. Harmatos gyönge lábait véresre marta a kavics és torzsa. Szobrász és festő álmainak felelt meg testének alaki szépsége. Sokan nézték a tarlón. Én is. Mindenki elbámult az alak tökéletességének ragyogásán. Előkelő társasággal maga Deák Ferenc is látta, s még ő utasította a lövölde szolgáit, vigyenek hozzá leplet, takarják le s kisérjék haza. Ő küldött rögtön orvosért is.” Unikális, becses darab.