Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 17. Online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika

Budapest, 1927-1928, Magyar Történelmi Társulat (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp.), 640 p. + [1] p., 576 p., ill.
Miskolczy Gyula által dedikált példány. Első kiadás. Fontes Historiae Hungaricae Aevi Recentioris / Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai. Iratok a Nemzetiségi kérdés történetéhez c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent mű.
A horvát kérdés története és irományai a rendi állam korában. I-II. (egységes külön kötetekben). Az irományokat kiadta és a bevezető tanulmányt írta: Miskolczy Gyula.
Az I. és a II. kötet címlapján Miskolczy Gyula levéltáros, egyetemi tanár tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható:
I. kötet: Mélt. lovag Alth Waldemár úrnak mély tisztelettel. Miskolczy".
II. kötet: "J. R. őméltóságának mély tisztelettel Miskolczy Gyula".
Az I. kötet dedikációjának címzettje, lovag Alth Waldemár volt belgrádi követ. Waldemár több mint nyolc éven át vezette a belgrádi magyar követ­séget, valamint a külügyi szolgálat terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül 1937-ben a kormányzó kitüntette az I. osz­tályú magyar érdemrenddel.
A sorozat, alakos-ábrás emblémájával és egy szövegközti ábrával illusztrált, valamint előszóval, a rövidítések jegyzékével, bevezetéssel, számozott lábjegyzetekkel, név- és tárgymutatóval, a fontosabb sajtóhibák jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kötetek. A két kötet 124 latin és német nyelvű dokumentumot (iromány) tartalmaz. Nyomattak a Királyi Magyar Egyetemi Nyomdánál Budapesten.
Könyvkötői félbőr kötésben lévő kötetek feliratozatlan címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, néhol kopott, négy bordás könyvgerinccel, mintás előzéklapokkal, hiánytalan állapotban. Az I. kötet címlapján ceruzás aláhúzás, valamint néhány oldalán ceruzás jelölés látható.
A kötet szerzője, Miskolczy Gyula (Szeged, 1892. október 14. – Bécsújhely, Ausztria, 1962. július 6.) történész, levéltáros. 1922-től a Magyar Országos Levéltár munkatársa, utána a Római Magyar Intézet igazgatója, majd a Római Tudományegyetem nyugalmazott rendes tanára volt. Ezt követően a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magántanáraként, valamint a bécsi Collegium Hungaricum vezetőjeként tevékenykedett. Levelező tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. 1948-ban Bécsben telepedett le és haláláig a bécsi tudományegyetemen tanított. 1949-ben akadémiai tagságát megvonták és csak 1989-ben állították vissza. Fő kutatási területei Ausztria-Magyarország története, az Osztrák–Magyar Monarchia 19. századi története és a horvát-kérdés voltak."