2025. okt. 23., csütörtök
Katalógus bemutatás

Belvedere Szalon
34. Művészeti aukció

2011. 12. 10. szombat 15:00

 
121.
tétel

Mészöly Géza (1844-1887): Őszi séta, 1867 k.

Mészöly Géza (1844-1887): Őszi séta, 1867 k.

Olaj, vászon, 37,5 x 53,5 cm J.j.l.: Mészöly G Bellák Gábor műbírálatával Mészöly Géza festészetében két jelentősebb korszakot különíthetünk el. Az egyik korszak az érett Mészöly festészetének kora, nagyjából az 1869-es évtől...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció
121. tétel
Mészöly Géza (1844-1887): Őszi séta, 1867 k.
Olaj, vászon, 37,5 x 53,5 cm
J.j.l.: Mészöly G
Bellák Gábor műbírálatával

Mészöly Géza festészetében két jelentősebb korszakot különíthetünk el. Az egyik korszak az érett Mészöly festészetének kora, nagyjából az 1869-es évtől veszi kezdetét. Ekkor alakul ki Mészöly jellegzetesen finom stílusa és a képeinek sajátos témavilága is. Mészöly 1869-től lesz a bécsi akadémia hallgatója, s válik néhány éven belül egy új tájképfestő nemzedék szinte úttörő tagjává. Mészöly 1866 és 1869 között Pesten élt. Akkoriban Ligeti Antal támogatásával készült a festőpályára, s sokat másolt a Nemzeti Múzeum képcsarnokában. Mészöly Géza 1866-67 körüli képeinek legjellemzőbb sajátossága a viszonylag monokróm színvilág (többnyire barnás-szürkés tónusban), a vékony lazúros festés, a későbbi képeitől eltérő szélesebb ecsetkezelés és nem utolsó sorban az a bizonyos szálkás jellegű festésmód, amelynek sajátos hatását a jelen képen is megfigyelhetjük. Ez a szálkásság úgy alakul ki, ha a vékony festékréteget valami fésűs eszközzel simítja el a művész. A most vizsgált képen a vízen tükröződő lombok kidolgozása teljesen ezzel a módszerrel történt.
A festmény legfeltűnőbb sajátossága, hogy jóllehet színvilága meglehetősen visszafogott, a vízi tükröződés mégis nagyon gazdag színkompozíciót mutat. A tóparti lombok vízben megjelenő képe nagyon szép, festői részletekben gazdag része a képnek. A háttérben látszó lombok lekerekítése, a felhős égbolt apró, mozgalmas ecsetvonásokkal való kidolgozása, sőt a témának kissé szomorkás felfogása nagyonis Mészölyre jellemző megoldások.
A kép szignatúrája lendületesen, szépen írt szignó, aminek írásképe teljesen megegyezik Mészöly 1870 körüli éveinek szignóiéival. Olyan festménnyel állunk szemben, aminek számos finom megoldása, szignatúrája, témája pontosan megfelel mindannak, amit Mészöllyel kapcsolatban elvárhatunk. A kép közelebbi, pontosabb azonosítása akár a hagyaték képeinek egyikével, akár más nyilvántartások alkotásaival nem lehetséges. Mindezek ellenére a kép határozottan beilleszthető Mészöly Géza korai korszakának munkái közé, s legnagyobb valószínűséggel az 1867 körüli évekre datálható.
B. G.